• falak
• födémek
• tetőszerkezetek

Meg kell barátkozni azzal a ténnyel, hogy az épületeket nem lehet hőhidak nélkül megépíteni.
* egy javaslat:
ha a számok, képletek elmélete érdektelen vagy zavar, nyugodtan ugord át,
csak az elvi megértés fontos a hőhídad a "fűtés számlád" redukálása szempontjából...

Az épületszerkezetekben mindig lesznek

• anyagváltások,
• sarkok,
• különböző síkok csatlakozásai, melyek hőhidakat eredményeznek.

Mivel a hőhídak megjelenése elkerülhetetlen, arra kell fókuszálnunk, hogy hatásukat a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük. A tetőtér szerkezeti hőhidjai:

• a tetősík - oromfal csatlakozása;
• a térdfal - tetősík csatlakozása;
• az ablakbeépítés;
• a tetősíkváltás.

Ezek hossza a tetőfelülethez viszonyítva nem túl nagy, ellentétben a szarufákkal, melyek sűrű és hosszú vonalmenti hőhidat jelentenek.

A következőkben nézzük meg, hogy a szarufák milyen mértékben befolyásolják a hőszigetelés teljesítményét. Adott rétegrend hőátbocsátási tényezőjét (U_{r érték} ) bármelyik hőtechnikai programmal ki tudjuk számítani.
Néhány éve azonban a szerkezetek hőátbocsátási értékét (hőszigetelési teljesítményét) az U_A érték-kel kell megadni, ami figyelembe veszi a főmezőben esetleg előforduló, a hőszigetelést áttörő, megszakító elemek rontó hatását.

Az U_A érték-e a következő összefüggéssel számítható:

A képletben szereplő Ψ a vonalmenti hővezetési tényező. Sajnos a Ψ értéke a rendelkezésre álló hőtechnikai programokkal nem számítható, megadásához a gyártók hőhídkatalógusát kell használni, amennyiben találunk adatot.

A következőkben a Schwenk üveggyapot termékekkel megépített tetőszerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényező értékeit ismertetjük.

A hőhidak minimalizálására a tetőtereket két rétegben kell hőszigetelni, a szarufák között és alatt, valamint elengedhetetlen a pára- és légtömör szerkezet biztosítása.
Az épületenergetikai rendelet a tetőteret határoló szerkezetekre U_A=0,25 [W/m²K] értéket ír elő.

Hagyományos tetőtér, lásd tömör a szarufa:

A 15+12 cm vastag hőszigetelés (λ=0,039 W/mK) U_r=0,141 [W/m²K] értéke első látásra nagyon jó eredmény, de.

A fenti grafikonon a hőszigetelést megszakító szarufa hőmérsékletváltozása látható, és jól mutatja, milyen széles sávban hat a szarufa rontó hatása. A szarufa számítógépes modellezéssel meghatározott vonalmenti hővezetési tényezője Ψ=0,048 W/mK. A segédváz vonalmenti hővezetési tényezőjét jó közelítéssel a szarufa értékének a felével számolhatjuk: Ψ=0,024 W/mK (a szarufák távolságát 85 cm-re, a segédváz távolságát 60 cm-re feltételezve). A Ψ-k ismeretében az U_A érték=0,238 [W/m²K]. Azaz az U_A érték kb. 70%-kal rosszabb, mint a faszerkezetek hatását figyelmen kívül hagyó U_r, érték, ami jelentős növekmény.

Hőhídszegény ház vagy passzívház tetőtér (lásd: a szarufa néhány mm-es vékony/karcsú gerinces):

pl. a passzívház tetőterére vonatkozó ajánlás U_A érték=0,15 [W/m²K].

Hagyományos tetőszerkezettel ez az érték csak nagyon vastag szerkezettel valósítható meg. Ez esetben a magasgerincű tartószerkezetek (TJI) alkalmazása a megoldás.
Számítógépes modellezéssel meghatározott magasgerincű szarufa vonalmenti hővezetési tényező értéke Ψ=0,014 [W/mK].

(a szarufák távolsága 50 cm, így az 1 m²-re jutó szarufahossz: l _sz=2,0 m,
a segédváz távolság 60 cm, az 1 m²-re jutó segédváz hossz l_sv=1,17 m)

• A szerkezet U_r érték-e 0,127 [W/m²K].

• A Ψ ismeretében az U_A érték=0,167 [W/m²K], ami nagyobb, mint az elvárt 0,15 [W/m²K].
• A hőszigetelés vastagságának növelése helyett célszerű egy jobb λ értékkel rendelkező termék alkalmazása, esetünkben a Schwenk KF2 (λ=0,034 [W/m*K]).
• A KF2-es termékkel az U_rérték=0,111 [W/m²K] és az U_A érték=0,15 W/m²K, ami teljesíti az ajánlott értéket.

Az U_A érték≈35%-kal rosszabb, mint az U_r érték.

                      Öko Bautechnik 'Eco Green Enyergy System' alacsony energiaveszteségű ház és passzívház tetőterének karcsú gerinces szarufa elrendezési ajánlata alkalmazási javaslata
                      Statikai számítások a fesztáv függvényében :

Lásd: Öko Bautechnik Könnyűszerkezetű Épület és Mobilház Gyártó Kft |'Eco Green Enyergy System'|   hang és hőszigetelt építőanyag választékát

• A fenti számítási modelt a következő tetőelem magasan teljesíti (statikai számítás egy sum 25cm magas vékony gerincű un. SJI szarufát reprezentál (TJI bautec változata):

— A statikai számítások alapján valamint gazdaságosági és egyszerűbb kivitelezési megoldás okából, egy apró korrekcióval a következőt javasuljuk "minden mai ház" vagy passzívház beruházónak, vállalkozónak, felhasználónak, magunknak is:

• a minden "mai ház" és a passzívházak tetőszerkezetén a TJI szarufák távolsága ne 50 cm legyen, hanem 63cm (statikai meggondolásból lehetne több is...).
• zárjuk le a tetősík szarufáit (alsó - felső ővlemezek) > azaz lássuk el tárcsalemezekkel
• így az 1 m²-re jutó szarufa hossz: l _szarufa= 2,0 m helyet csak 1,54 m lesz(!)
• a segédváz távolság 60 cm (változatlan), az 1 m²-re jutó segédváz hossz l_segédváz=1,17 m
  

Ezzel, mint egy további 15% javulás is keletkezik!

• a szerkezet U_r érték-e így 0,127 [W/m²K] * 85,5% >>> 0,109 [W/m²K] módosul (!)

A javaslat igazi oka valójában az, hogy a "mai ház" ill. passzívház tetőszerkezete a két (alsó és felső ővi) tárcsalemez alkalmazásával hasonló tulajdonságokat vesz fel mint egy monolit szerkezet, azaz egy       "végtelen"      teherbirású sik lemezzé válik.

• az OSB_10 vagy inkább _12 építőlap kereskedelmi szélességi mérete 125 cm.
• a 63 cm-es kiosztáshoz gazdaságosan illeszkedik.
• a tárcsalamezek és a TJI szarufák húzott - nyomott ővein, ahhoz, hogy együtt dolgozzanak statikai szempontból, a csavarfuratokban a fél-palástnyomás nem lépheti túl az OSB_10  ...12(?) rétegmenti határterhelését [max.  110-130 dN/cm2].
  Fi 4-es csavar esetén ez az érték fél palástnyi fúratonként nem haladhatja meg a 20-26 dN/cm2-t.

A számítások alapján a tényleges épületfesztáv ismeretében 8,5... 9 cm-re adódik a szarufa csavarsorban a csavarok távolsága, fi 4*0,8 mm előfuratok mellett(!)

— Újabb statikai számítás a   - tárcsalemezes -   "minden mai ház" és paszívház tetőszerkezetére illetve az így keletkezett jelentős változásra :

— A mai építésű ház és passzivház szerkezetnél nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ugyan ez a jelenség és probléma

1. a tömör gerinces hőhidas falaknál
2. a tömör gerinces gerendák födém pallóknál >
3. a koszorúk
4. az áthidalók
5. az ajtó és ablak kávák
6. a tömör gerinces picefödémek estében is.

nagy hiba lenne, ha a fa tartószerkezetek többlet energiaveszteségét ott is figyelmen kívül hagynánk. Lásd, egy illusztráció és szöveges útmutató a Bautech LEGO építőelemek körkörös kapcsolatára
		figyeld meg: - nem a szarú nyúlik ki konzolosan a tetőszegély/párkányszegély/csüngő eresz biztosítására, a szaru bent marad a szigetelés zónájában, - az átszellőző "elenléc" egy filigránabb TJI (10-14cm magas) - valójában az hordja a túlnyúlást és a csapadék függöeresz csatorna rendszert is. Ezzel a technikával független lesz a körbe futó hőburoktól... Külső falak: - lényegesen költségkímélőbb és talán remekebb a megoldás, ha a falszerkezet szintén karcsú vagy magas gerinces bordákból áll: - így alig tartalmaz hőhidat - a külső járulékos szigetelés elmaradhat vagy jelentősen vékonyabb, mert az a vékony vakolat miatt szükséges csak, mintha azt megnövelve egy robosztus/sérülékeny/munkaigényes homlokzati réteg kerülne fel a homlokzatra. Kiváltások, gerendák, szelemenek és társai...   ahol szükséges, ott is SJI/TJI vagy un. vékony héjas hőhídszegény szekrényes gerenda-, borda-, ajtó - ablak káva alkalmazása az indokolt.

Lejegyezte:	Öko Bautechnik Könnyűszerkezetű Épület és Mobilház Gyártó Kft.
	Szabady Ferenc József építőmr szakmérnök, stat. ép. fizikus és más egyéb műszaki mérn. 0630 275 2235, Skype fransis69

...ha tetszik a megoldás, cserébe megkérlek LÁJKOLD az oldalt, fent és a Facebook-ot is, ha nem nagy ügy, köszönöm...