|
> Kezdőlap
|
Elérhetőség
|
Impresszum
|
Sitemap
|
>AKCIÓS dominók
|
|Öko Bautechnik Könnyűszerkezetű Épület és Mobilház Gyártó Kft|*|ÖKO BAUTECHNIK Gmbh|*|ECO Bautechnik LLCompany|
  Főoldal > magyar > Google Translate>   enlish >   > german
Kényelem Biztonság Harmónia
'Teremts' az Öko Bautechnik-kel >
:
Pára probléma2.   # lég-, ill. páratömörség
... "csak Lerakom, máris Belakom. Fűtök egy doboz Gyufával" > ...[mindig működik]...
 
 
Magunkról
 
 
hőszig. min. 26 cm
moduláris Dominó házak: áttekintés
 
 
 

> www . LEGO
gyorshazak.
- elemes/moduláris MINDEN házak
extramobilhazak.hu
Ön most itt van: Főoldal "minden házak" párazáró szigetelésének fontossága  
 
> Passzívház közeli OTTHON? >    min. 26cm hőszigetelés?   min. 35cm szendvics?    NINCS m2 korlát?
 
            <
<
30év
Garancia 6év helyett?
> > Mondj véleményt is. Hasznos volt?
 


-fény- < extramobilhazak.hu / Facebook. Számtalan fotó - alaprajz>...
* OK (?) > Egy " Lájk" ITT meg OTT? (..pár "perces" az FB-n, köszi...)
ˇ

egy LIKE?
  > páravándorlás 2.rész
"garantált" kicsapódás épületszerkezeten belül, penész-, gombásodás veszély és megoldásai 'Mollier' segítségével
 
* (1. oldal folytatása, részletei ) < megnézem
> <<< a "dominózás" lehet így is

 
ˇˇ páravándorlás 2. (gyakorlati megoldások/védelem)
Téma   1. - miért indokolt a légtömörség?
hol a határa?
...a kérdés az, hogy a jól hőszigetelt 'minden házakhoz' kell-e
párazárás?
*(más a megoldás egy régi-, és többnyire más egy új építésnél)

    Ha igen,
miért indokolt a fal - födém - padló, azaz az égész épület "teljes légtömörsége, de sokkal inkább a páravédelme", ha a rétegrendi tervezéssel már nem biztosítható, mert a rétegrend adott (régebbi építés), nevezzük nevén, a 'párazáró szigetelés'?

    A légtömör vagy inkább párazáró-szigetelés az épületszerkezet védelme érdekében mindenhol szükséges lett volna korábban is, lásd, ezért is van tele az Internet a milliónyi páraproblémás panasszal, sajnos...
(nem csak az előírások miatt, saját érdekből is)
, csak nem igazán foglalkoztunk vele, nem csak passzívházaknál, de a "minden" házaknál is.
                                         * (úgy gondolom, a régi építések vonatkozásában meg fokozottan indokolt az átgondolása, amint utólag szigeteljük és ez állomány hazánkban,
                                            mintegy 3,4 millió otthont érint, ezért kiemelten fontossá vált a téma!
                                            Lásd lentebb az 1.rész megjegyzéseit)
...

 

A légtömörség fogalma nem azonos a párazáró fogalommal, alig függ össze:

  1. amig a
    a légtömörség követelménye nem közelít a nullához, az, pl. a passzívház vonatkozásában 0,6-1 közötti, egyéb "minden házaknál", épületnél, sajnos, az felmegy 3-6-ra is!
  2. addig a
    a párazárás viszont (párafékezés), az egyes épületszerkezet-, összegezve, a teljes épület védelme érdekében a nullához kell, hogy közelítsen!

 

Hogy miért?
Erről szól ez a kis "esszé",
(javaslatok, egyszerű "ökölszabályok", gyakorlati megoldások ) > ...

A lehető legkevesebb szakmai fogalmat használva, egy fajta 'görbe tükörrel' kísérlem meg érzékeltetni a belső és folytonos párazáró (ami egyben "légtömör" is) szigetelés hatalmas épületfizikai jelentőségét/fontosságát, különös tekintettel a > szigorodó épületszerkezetek hőszigetelési hatósági előírásaira (u értékek: 2012-15-19 évektől).
Az oldal nagyobb részén közre adok számtalan egyszerű ellenőrzési sémát, pl. miért, kell és hova tehetjük/nem tehetjük a párazárást, apró tippeket fogok említeni a hőszigetelő anyagok kiválasztásához márka függetlenül, azok kiviteléhez stb. ...
Néhol kicsit sarkítani is fogom, hogy hangsúlyosabb legyen (Pl. a rajzoknál).
Igen szeretném eloszlatni a "vastüdő, a lélegeztető" városi legendáját, mende-mondáját. Passzív vagy nem passzív az a ház, a "minden házak" vonatkozásában is!

* ITT sem fogok bonyolultab számításba merülni, mert a témához nem feltétlen kell.
Csak osztunk, szorzunk, összeadunk, azt is, egy két számot, azt se sok helyen. Kizárólag mindent a "való élet" és gazdaságosság alapján nézünk át

Ezekhez keressük meg a legjobb, a legcélravezetőbb módszereket...
 
 
'fussuk át', először is fokuszáljunk a kezdeti állapotra
(a megértéshez szükséges lehet később)...

folyamat -1
- ha nincs párazárás:
a légtömörség 1-3%
- pl. :

  • belső_légállapot 20°C , p_relatív 50-60% , 12gramm vízgőz/m3 szárazlevegő
  • külső szabadtér_légállapot -15°C , p_relatív 50-60% , 1 gramm vízgőz/m3 szárazlevegő

    • a hajtóerő a szabadtér felé:
      a víztartalommal arányos külső - belső páranyomás különbség


2 dolog fontos számunkra:

  1. hőveszteség:
    folyamatosan megy a hőáram, a "fűtés Forintunk" a szerkezeten keresztül a kültér felé

    - mértéke kül-bel hőmérséklet különbség szorozva a réteg hőszigetelési hatékonysága U érték m2-ként
        plusz
        
    a rétegen belüli "elázás okozta" jelentős U_érték hőszig. képesség csökkenés
    ( külső-belső hőm. különbség szor 30... 70% U érték)/m2)

  2. páravándorlás:
    folyamatosan "vándorol" a pára is a szerkezetbe belépve, a hőszigetelt szerkezeten át, hogy a külső-belső nyomás kiegyenlítődjön a szabadtér felé

    - "gyorsasága" (nem mennyisége vagy mértéke) a külső-belső páratartalom különbségtől, a szerkezeti réteg párazáró (párafékező) hatékonyságától függ

- a problémánk abból keletkezik, hogy rétegről-rétegre a hőfokesés miatt a "vándorló" pára is arányosan hűl és hűl a neki "szabott" telítettségre és a harmatpontot elérve ott törvényszerűen kicsapódik
- Sajnos, ez még az épületszerkezetünk belső felületétől nem túl mélyen, de bekövetkezik.


- Amint vízhalmazállapotba kerül:
nem beszélhetünk nyomáskülönbségről, mert már vízként viselkedik és nincs miért, hogy a szabadlevegő felé kényszerből "vándoroljon"

ez fontos!

* Ezt az 1. és 2. pontban részletezett folyamatot kell megszüntetnünk/kizárnunk a párazáró szigeteléssel.

 
˘˘
 

folyamat-2
- ha összefügő a párazárás:
a légtömörség a szerkezetre nézve közel nulla
- (kiindulási adatok azonos a baloldallal, azaz):

  • a belső_légállapot 20°C , p_relatív 50-60% , 12gramm vízgőz/m3 szárazlevegő
  • a külső szabadtér_légállapot -15°C , p_relatív 50-60% , 1 gramm vízgőz/m3 szárazlevegő

    • a hajtóerő a szabadtér felé:
      lezártuk, NINCS!

Néhány fontos dolog megváltozott, vagy megszűnt:

  1. hőveszteség:
    - a párazárás kis mértékben javítja, csökkenti a hőveszteségünket, már nem lehet nedves sohasem a hőszig.
    - az a hőszigetelés hatékonyságától függ továbbra is, de nincs, nem lesz nedvesedés a szerkezetben, nem hűti azt le, nem ázik el a szigetelés, azaz a kezdeti vagy számított hőszigetelés U értéke nem romlik le.
    Ezt a nem jelentéktelen és kiszámíthatatlan növekményt is a párazáró szigetelés "rövidre zárta"!

    - mértéke kül-bel hőm. különbség szorozva a réteg U érték / m2, amit mostmár nem tud rontani a párakicsapódás ( külső-belső hőm. különbség szor U érték) m2 -ként
    1. gondoljunk csak arra:
      egy nyirkos nagykabátban "befagy a fenekünk", a szárazzal semmi gond!


  2. páravándorlás: NINCS
    - a hajtóerő a szabadtér felé a páravándorlás szempontjából elvesztette jelentőségét, nincs nyomás különbség, érdektelené vált számunkra!
    (mert ugye, gondosan lezártuk a belső síkot(-kat) vakolat-, burkolat-, gipszkarton stb. alatti mezők)

  3. a pára és légállapot kiegyenlítődés kizárólag a párazárt síkokig megy végbe.

  4. ennek a síknak a JÓ helyét fogja "kivesézni", modellezni a 4. pontunk, az "akkor, hol a helye..." alcímen

minden probléma megszűnt. Az építmény lehető legmagasabb szerkezeti védelme a párahatásoktól mentesült.
Azonban, nem mentesít bennünket a belső légállapot szabályozása alól, a szellőztetéstől.

Azt továbbra is szellőztetéssel kell szabályoznunk/beállítanunk, sajnos.

* kiemelem, hogy
  1. folyamat -1, párazárás nélkül
    esetében a szellőztetéssel csak a belső páratartalom szabályozott egy kívánatos érték körül, részben ez kell a jó közérzetünkhöz, másrészt ezzel védekezünk a falak-, mennyezetek felületi párakondenzációja és a penész megjelenése ellen
  2. az gyakorlati méretben nem lassítja le, nem csökkenti a külső - belső páranyomás különbség generálta néhány százalékos páravándorlást a szabadtér felé
  3. a szabadtérben az épületünket határoló külső sík hőmérséklete közel azonos érték, mint a szabadtéré!
    (az csak a szigetelés jóságfokától függ némileg)
  4. a páravándorlás során a folyamatos hőfokesés miatt el fogja érni a maga harmatpontját, de még jelentősen a belső sík közelében, a szerkezeten belül
  5. mivel tavaszig folyamatosan fent áll a külső - belső síkok között a gramm víz/m3 szárazlevegő különbség, az "utánpótlás" is folyamatos, ebből eredően a rétegen belüli kicsapódás is
  6. a kicsapódott víz nem tud ismét jelentős mennyiségben újra elpárologni, mivel a kültér felé a hőfokesés, a hőmérséklet csökkenés is tart a mínuszok felé, az "utánpótlás, a kondenzáció" meg folyamatos...
- A rétegen belüli ismét elpárolgás és kiegyenlítődése a végtelen szabadtér felé, csak a késő tavaszi nyári szakaszban fog bekövetkezni. Addig nagyobb részt "ázolog" a szerkezet és károsodik!
(salétrom, kapilláris kialakulás, faszerkezetek gombásodása - korhadása, rovarok életterének megteremtődése, stb. - stb. stb.)

Sajnos, az épületfizika már csak ilyen...

  • Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, a továbbiakban is folyamatosan ismételgetni fogom, hogy
     
    - a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
    - a pára vagy gőzoldali nyomás meg kell hogy maradjon, mert nem "száríthatjuk ki" a levegőt, a relatív páratartalom az "életünk kelléke"!
    - a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza a korábbira...
        * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a fal-, födém felületekről (és nem a rétegből) visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, pár perc, és ismét változatlan a páravándorlás az épületszerkezeten át a külső szabad tér felé!

    ** (Ha mélyebben átgondoljuk, a rendszer tehetetlensége miatt, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
       Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!

Először is, a légtömörség nem azonos a párazáró fogalommal, alig függ össze, de < többet...

.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

 
Téma   2. - a légtömörség nem azonos a párazárás fogalmával,
mert...
  • Először is, a légtömörség nem azonos a párazáró fogalommal, alig függ össze:
    1. még a
      a légtömörség követelménye nem közelít a nullához, az, pl. a passzívház vonatkozásában 0,6-1 közötti, egyéb épületnél, sajnos, az felmegy 3-6-ra is!
          • a légtömörséget sok minden befolyásolja. Ablakok-, ajtók kivitele, zárása, vasalatok, kilincsek kivitele, a szellőző nyílások - anemosztátok mikéntje, stb., de, hogy kicsit tréfára vegyem, még a kulcslyuk is...
          • vagy pl. egy OSB építőlemezes építmény vagy egy zártfugás gondosan falazott szerkezet légtömörsége a 0,6-1 tömörségi kritériumot teljesítheti, de a pára bejutását a szerkezetbe, a szerkezeten belüli párakicsapódást nem gátolja meg, csak időben lassítja a vándorlását, a szerkezeti károk attól még jelentősek lesznek).
    2. addig a
      a párazárás viszont (párafékezés), az egyes épületszerkezet-, és a teljes épület védelme érdekében a nullához kell, hogy közelítsen!
          • itt nem foglalkozunk a rések tömítetlenségével, nem tárgya a nyílászárok minősége sem.
            (De a kulcslyuk sem)
          • itt azt kell teljesítenünk, ami sokkal több, mint a légtömörség követelménye, azt, hogy lehetőleg ne tudjon bejutni a relatív páratartalommal bíró levegő, ami sajnos a vándorlása során lehűl a harmatpontra és alá is, de még a fal-, födém-, tetőtérbeépítés záró szerkezetében!
            A párazáró szigetelésnek zárni kell, hogy oda be se juthasson!


  • A passzívház megnevezés/minősítés egyik ismérve, úgy tudjuk, hogy légtömör belsőt kell kialakítani, megvalósítani.
    • ha követtük az előzőket, ez ma már minden sok centiméteres szigeteléssel ellátott házra ugyan úgy követelmény kell, hogy legyen(!)
    • a régi építésű házak korszerűsítésénél meg különösen, mert már nem lehetséges a rétegrend helyes megválasztása, az már adott.
    • mint írtam is, idézem újra: - "mi hozzáértők és örvendetesen egyre többen már tudni véljük, hogy egy természetes légcsere a falakon, a szerkezeteken mindössze csak 1-3%." Ha ennél még több, pl. falazott szerkezetek esetében, mert sem a vízszintes - sem az álló fugák nem lettek habarccsal kitöltve, még nagyobb lesz a baj, (lásd lentebb)...

  • Mit jelent ez a légtömörség szempontjából?
    Azt, hogy, ha csak a falazott régi építésű falakat nézzük is, az zömében maximum 97-99%-os "légtömör". Azt hiszem belátható, ilyen szempontból elhanyagolható, hogy az 1-3% "lélegzésnek" nincs komoly gyakorlati jelentősége élettani szempontból
    - sőt,
    kifejezetten káros az összes épületszerkezetre nézve, ezt lejjebb kirészletezem, miért... .

  • Akkor mégis miért kerül be minden jól átgondolt mai építésbe a belső, a légtömören hegesztett/ragasztott párazáró-szigetelés?
    A hangsúlyt máris tegyük át a párazáróra szóra, hiszen a légtömörséghez, ami nem kell, hogy nulla legyen a falak - födémek etc. mindössze max. 1-3%-os "áteresztése" miatt, könnyen belátható, nincs sok köze!


  • aki úgy gondolja, hogy ezt az épületfizikai jelenséget megkerülheti, igen nagyot hibázik.
    Talán érdemes kicsit "alámerülni" az alábbi fizikai törvényszerűségen alapuló témában.





    • elképzelhető, hogy néhol majd sarkosan fogalmazok, hogy kiemeljek azzal valamit...
      Azzal senkit sem szeretnék megbántani/de magamra haragítani sem.
      Csak (rossz szóval), az egyfajta"csőlátást" igyekszem kitágítani a témában. Minden pontnál hozzárendeltem egy-egy fizikai törvényszerűséget egy-egy gyakorlati példán keresztül illusztrálva, szeretném azt hinni, közérthetően

    • a páradiffúzió, a hőszigetelés, a páratartalom élettani szükséglete, stb.-stb., sajnos nem tűr meg műszaki becsléseket.
      Az ezeket leíró számítások mind egytől egyig nem lineárisak, azaz, ha valami 2szer - 3szor megváltozik, a végeredmény nem lesz 2szer... - 3szor kisebb/nagyobb.
      • A páratartalmat, harmatpontot egy másodfokú görbesereg írja le, de az is fokról - fokra változik, a lefutása szintén ugyan így. Az U hőátbocsátást meg egy 1/x függvénnyel számítjuk.
        Szinte minden folyamatot valami "girbe-gurba" jellemző írja le.
        • Elmondhatom magamról is, hogy sok-sok ezer, tízezer ellenőrzés után is "tudok még, csak úgy magamban" jó nagyokat tévedni. Persze egyre ritkábban, de mindig felhívja a figyelmem, itt nem lehet a rutinra támaszkodni. Minden épületszerkezet összetevője, környezete, fekvése más és más, itt nem lehet rutinból, "bauch" módszerrel, műszaki becsléssel élni.
          Csak és csakis a számításon alapuló ellenőrzés lesz kizárólag korrekt végeredmény.


      • Hasonló kissé, mint a statika. Ott sem merem ma már kijelenteni, hogy egy gerenda, egy födém palló másodfokú nyomatéka ennyi vagy annyi. Annak a rugalmas lehajlása várhatóan ennyi, meg ennyi lesz. Ott is 3.-4. hatványkitevő jelentkezik, erre ráérezni, szinte képtelenség. A statikában 8. hatvány is előfordul, igen sok fix szorzó/osztótényező is szerepel, ezt megbecsülni képtelenség.
        • Ma már a számítógép hallatlan segítség a tényleges számításra, ellenőrzésre. Számtalan saját fejlesztésű program, kisebb-nagyobb rutin segíti a munkámat. Ami 20 évvel azelőtt legalább egy napos számítás sor volt, ma már néhány perc és kizárja az "elszámolás", a tévedés lehetőségét is.
        • Az egyszerűsége, a gyors egymás utáni ismételhetősége biztosítja azt a mérnöki gondolkodást is, ami úgy jellemezhető, hogy > "szükséges és elégséges".
        • Biztosítja a másik alapelvet is, ami így fogalmazható meg: > "műszaki megoldás vam "ezer", gazdaságos csak néhány"(!) < ...
      • A számításon alapuló ellenőrzést nem lehet mellőzni, mert ott, ahol az alap "girbe-gurba", szinte biztos, hogy butaság lesz a "kinyilatkozás"...

    • szakirodalom:
      néha, egy-két vitapartner/kolléga az úgy mond szakirodalomra hivatkozik...
      Nincs vele baj, de a szakirodalom is úgy "születik", hogy valaki, valakik valamikor átgondolták a témát és az akkori viszonyok/tapasztalatok alapján megírták. Ha azok, nem csupán gondolatok, hanem a megállapításokat a fizika törvényszerűsége diktálta, valószínű időtállók, ha nem, nem szabad "bedőlni" neki. Gondoljunk bele, 50 -100 -200 évvel ezelőtt is "született" un. szakirodalom, ma már senki sem forgatja vagy csak egy kicsi hányadát, mert többnyire 'elavult'...


        • * a cikket a szakma szeretete és a sok ezermilliárdos építményeink féltése motíválta. Szeretném azt hinni, hogy néhány félre vagy nem egészen értett jelenséget sikerül az alábbikkal világossá/érthetőbbé tennem.
        • ** (Elérhetőségeim: Skype hívó: fransis69; Tel: 0630 275 2235; Email: ferenc.szabadi@netkontakt.hu (a szerk.)

  •  

     

    Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, a továbbiakban is ismételgetni fogom, hogy
     
    - a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
    - a pára vagy gőzoldali nyomás meg kell hogy maradjon, mert nem "száríthatjuk ki" a levegőt, a relatív páratartalom az "életünk kelléke"!
    - a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza a korábbira...
        * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé!
    (Ha mélyebben átgondoljuk, a rendszer tehetetlensége miatt, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
       Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!
Itt elértünk a kezdeti lényeghez és a felvetődő kérdéseihez, ha alig van köze, akkor... < tovább, folytatás...

.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!

 


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

 
Téma   3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)

Itt elértünk a kezdeti lényeghez és a felvetődő kérdéseihez:

  1. Ha alig van köze, akkor miért kell a házakhoz ez a kivitelezni is nehéz, szigorú követelmény?
  2. Mi változik/változott meg a korábbi épületekhez mérten annyira, de annyira, hogy ez nélkülözhetetlenné vált, mi ennek az oka?
  3. Csak a passzívházhoz kell ez?
  4. Ha ezek után kell a légtömörség (párazáró szigetelés) a "minden házakhoz", miért is kell?
    > szigorodik az épületszerkezetek hőszigetelési hatósági előírása (u értékek: 2012-15-19 évek).

- A lakás állományunk cca. 3,4 millió. Közel ennyi vár korszerűsítésre is, a fűtési költségek minimalizálására, az utólagos hőszigetelésre,
és akkor
az ipari-, kereskedelmi és egyéb épületállományokat meg sem említettem.
Talán még időben igyekszem felhívni a figyelmet az itt taglalt és adódható problémákra...

 


1. rész, a múlt házai:

Korábban a falak un. U érték követelménye 0,7 W/m2K volt, még korábban közel a duplája, (az EU csatlakozás előtt kis "k" betűvel jelöltük). Ezek az értékek jellemzőek általában a régi építésű lakóházakra, épületeinkre . Egyszerű számítással tudtuk, (nem is sokat törődtünk vele), hogy, ha kint a szabadlevegőn -10°C uralkodik, a szobánkban meg +20°C van, akkor a falaink minden egyes négyzetméterén kimegy veszendőbe óránként 0,7 W/m2K*(10+20)K = 21 Wóra/m2 hőenergia. Az utcára(!).

Mondjuk, van/volt egy 100m2-es házunk, kb. 320m2 összes felületével, akkor a hőveszteségünk nagyjából (320m2*0,021 kWóra)  6,7 kWóra körül lett és ennyi hőmennyiséget, illetve nagyobb részét a szigetelés hiányában (a fizetésünkből) "elherdáltuk" a semmibe és nagyon jó esetben csak ennyit.

Ma már az sem ritka, hogy egy ilyen méretű ház "megél" a 6,7kWóra vagy duplája helyett óránként akár 0,6... 1kWóra alatti hőszükséglettel is. Szigetelni érdemes, de nagyon nem mindegy, hogy hogyan(!)


 

 

Vessünk egy pillantást a következő kis egyszerű rajzra (csak az elv a fontos, nem a lépték):  
1. ábra (ˇˇa múlt házai < lásd a kis ikont, klikk-klikk)
a) a fal hőesési görbéjeˇˇ   b.) kétoldalt vakoltˇˇ másfél vtg. tömör téglafal (38-as)
  >
< előírás ma és holnap
- / -
A fal hőesési páraáthatolási görbéi, azonos hőfokkülönbség (+20°C, -15°C)
és relatív nedvesség (belül 50%, kívül 70%) esetén (Pt = p telített ; Pr =p relatív )
Dr. Gábor L. Épületszerkezettan. I.kötet. 69. oldal > 2.6 ábra. .
  - a jobb metszet alsó részén jól látható a lényeg:
  • a Pt telített vízgőz görbe még nem metszi a Pr relatív szaggatott vonalas "kifutást" normál esetben,
    ha mégis, ott megkezdődne a kondenzáció
  • az is kiolvasható, ha tartós üzemszünet van, a fagyzónával jelölt sávban a szerkezetben lévő vízgőz már a szerkezetben a fagyzónába kerül!

Az U hőátbocsátási tényező a korábbi előírásnak megfelelt.
A belső hőmérséklet + 20°C.

Az előző oldalon megnéztük, hogy az élővilágnak oly fontos, itt, a példában az 50-60%-os páratartalomhoz tartozó levegő m3-e mennyi vízgőzt tartalmaz, (0,6-0,5-ös görbe).
* (lásd ismét, előző oldal: "a példa" diagrammos modellezése/értelmezése ).

Függőlegesen balra megkerestük a 20fok C-t, alul leolvastuk, hogy a 20 fokos meleglevegő 1m3-e mennyi nedvességet (vizet) tartalmaz.

megbecsültük, hogy az a 0,6-nál cca. 12grammot tartalmaz.
Kellett még egy adat, nevezetesen ez a 12gramm vízgőz (pára), milyen hőmérsékleten éri el a a saját harmatpontját, a kicsapódást?

Mint az előbb, megint elmentünk a 20°C/60-50% görbe metszésig majd le az 1,0 (100%) görbéig. Balra leolvastuk, hogy az 12°C körül kerül a harmatpontra.

Megállapítottuk, ha a vízgőz hőmérséklete 12°C-ra hűl le, az még a falon, szerkezeten belül a 100%-os telítettségre kerülhet, ott törvényszerűen a párakicsapódás elkezdődik és vízhalmazállapotra vált át, ha el tud jutni odáig.

Ez egy egyszerű falszerkezet. A külső felületet éri szél, fagy, eső, árnyék és sok minden.
Az, hogy ebből lesz-e károsodás és milyen mértékű, ha eljut odáig, sok mindentől függ: ez a folyamat lassú. A helyiségen belüli vízgőznyomás (páratartalom grammokban), tételezzük fel, hogy állandó, ez kell is az egészségünknek. A külső légállapot és telítettség, a nyomáskülönbség már időjárásfüggő, állandóan változó. Pl. elképzelhető olyan eset is márciusban, hogy az enyhe időnek köszönhetően a külső de telítettebb páranyomás azonos vagy magasabb, mint a "szobánkban", "ilyenkor megáll"(!), lelassul.
A probléma az egyszerű falunkkal egy huzamosan hideg és a levegőre nézve "száraz" tél esetén lesz csak kritikus. Lehet, hogy 8-10 évenként fordul elő ilyen, lehet, hogy sűrűbben. Egészen más lesz a helyzet, ha a hővédelem miatt "letakarjuk"/hőszigeteljük a határoló felületeket

Akkor viszont, ezt a falon belüli nedvesedést már mindenképpen meg kell akadályozni(!).
Miért hatékonyabb egy téli szellőztetés, mint a nyári? Miért érdemes nyáron is kora... < tovább, folytatás...
.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!

 


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

 
Téma   4. - E gy-két élettani jelenség közelebbről
a szellőztetés lényege, stb.

* Egy-két élettani/fizikai jelenséggel ismerkedjünk közelebbről, ehhez is nagy segítség az alanti "görbesereg".

 

1. Miért
      hatékonyabb egy téli szellőztetés, mint a nyári? Miért érdemes nyáron is korahajnalban szellőztetni?
    1. ha ráállunk a görbén a 0°C / 0,5-06, 50-60 %-os görbe metszéspontjára és függőlegesen lemegyünk a talppontra, látjuk, hogy az 50-60 %-os relatív p. tartalom mindössze 2,6... -3 gramm víz/m3 szárazlevegő. A szobánkba a példánk szerint ugyanehhez a görbékhez (50-60 % relatív), de 25°C-on 16 gramm víz/m3 szárazlevegő tartozik. Amikor szellőztetünk, részben ki is hűl a szobánk, de ami lényeges, a beáramló levegő jóval "szárazabb", a negyedét is alig tartalmazza az előző bentinek.
    2. ha újra megnézünk egy még "hidegebb" metszéspontot pl. -15°C-t és a hozzátartozó vízmennyiséget grammokban, az már csak 1 garamm körüli érték. Ezen a légállapoton már 12-szeres a külső - belső víztartalom közötti különbség.
      1. mivel a pára/gőz úgy viselkedik, mint a gázok, (van parciális, magyarul résznyomása) az egyetemes gáztörvény szerint a nyomáskülönbségéből eredően "villámgyorsan" kiegyenlítődik a külső végtelen tér felé. Ezért hatékonyabb a téli szellőztetés a nyárihoz képpest.
      2. a nyári hajnal, kora reggel általában 14-18 fokos, a szobánk többnyire, mert nyár van 26-28 fok körüli. Nézzük meg ezt is, jobban elmélyül ezek mikéntje. A hajnali külsőlevegő 18°C mellett 11 gramm körüli vizet tartalmaz, a 28°C szobameleg meg 19 gramm körüli vizet tartalmaz. A különbség nem 12 szeres, nem is négyszeres, mint előbb, még kétszeres sincs. Így természetes, hogy a légcsere se lesz "villámgyors" és csak néhány perces.
      3. Nyáron 8:30-, 9 óra körül már nincs is értelme ablakot nyitni, mert jóllehet a szabadtér levegője már annyit vagy több vizet tartalmaz, mint amit szeretnénk kiengedni, mert közben megemelkedett a reggeli hőmérséklet, abba már bepárolgott az, ami este lecsapódott.
.

 

2. Mit
       érzékelünk mi és az élővilág a páratartalomból?
    1. az előző pontban folyamatosan grammokról tettem említést.
      Érdekes az élővilág.
      Mi nem a grammok mennyiségét érzékeljük meglepő módon, az végül is a közérzetünk szempontjából szinte érdektelen. Ugyan olyan jól érezzük magunkat a -15 fokban, ahol csak 1gramm a víz a hozzá tartozó relatív páratartalomban, a 0 fokos levegőben, ahol 5 grammnyi, vagy bent a szobánkban, ahol viszont 12 grammnyi.
      Mi az un. relatív, magyarul látszólagos páratartalmat kívánjuk meg.
    2. Hogy mennyit?
      Ez is hőmérsékletfüggő, de van egyéni érzékenység is. Hűvösebb levegő esetén ez az érték lemehet a 20-30%-ra, nyáron, nagyon melegben meg felmehet a jó közérzethez akár 70% körüli sávba

      *Lásd: - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben, hőleadása, páratartalom szükséglete stb. <<< klikk és vissza

        - a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
      - a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a szénmonoxidtól, a széndioxidtól szabadít meg, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza a korábbi szükséges értékre.
          * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, függönyökből, etc., a belső felületekről visszapárologva újra beáll a kívánatos légállapot, a páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé!
      - (Ha mélyebben átgondoljuk, a szerekezet páratehetelensége miatt, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
       Ezt el kell fogadnunk!   
* Az alanti görbékre késöbb is szükség lesz itt-ott, hivatkozok is rá. Ahol értékelni is kell, ott egy-egy szakaszát megismétlem.. (a szerk.)

 

Téma   5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)
Néhány szó, ismét, hogy ne úgy nézzünk erre a táblára folyton: na-ne,
ez "kínai"
 
 
 
          Talán a legizgalmasabb elemünk a víz.
  • szilárd állapotban jégnek hívjuk
    • az sem egyformán viselkedik a höm. függvényében. -4°C-ig csökken a térfogata (lötyög a jég az üvegünkben, a Balaton jege is repedezik tavasszal, (rian) mert zsugorodni akar), -4°C alatt növekszik a térfogata (szétnyomja az üvegünket, szét repegeti a hegyeket, sziklákat is, az útjainkat, járdáinkat is, és sajnos, ha nem alkalmazunk "jó helyen, jó időben" párazárást (jelen téma), a homlokzatunkat is)
  • 0 és 100°C között víz halmazállapot
    • és 1-1fokkal emelve a hőmérsékletét közel azonos hőbevitel szükséges
  • gőz/pára
    • ha ugyanezt el akarjuk párologtatni, már közel 7-szeres hőbevitel kell az előzőhöz mérten
      (ez az oka annak is, hogy, ha egy forró levest fújdogálunk, nem a belőlünk kiáramló 37°C-os levegő hűti le, nem, az azért hűl le "villámsebesen" mert felgyorsítjuk a párolgását, az meg tetemes hőelvonás (7-szeres)
    • további tulajdonság, hogy páraként, a levegő hőmérsékletétől függően más -más gramm víz/m3 szárazlevegő a tényleges víztartalom, ráadásul az sem azonos érték
      (relatív vagy látszólagos páratartalom)
    • a harmatpontja, a 100%-os telítettsége is hőmérsékletfüggő és az nem a tényleges grammoktól függ, csak a levegő hőmérsékletétől
      (abszolút vagy 100%-os telített páratartalom)

  • vannak erre különféle táblázatok is, azok eredete ugyan ez.
    Én úgy gondolom, a "száraz" tábláktól ez a "girbe-gurba" görbe sereg sokkal szemléletesebb, a leolvasása is sokkal gyorsabb és érzékelteti az egész "probléma" mikéntjét


< Minden bajunk forrása és "orvoslása" innen szemléletesen leolvasható.

- Ezért lehet/lesz többnyire penészes a lakásunk, ez a páratulajdonság és változása felelős azért, hogy a különféle rovarok életteret kapnak a szerkezeteinkbe és ezért lesz vizes a lábazati falunk is (kivéve, ha az alapszigetelés a hibás abban) és nem utolsó sorban a kicsapódott pára miatt átázott falak - födémek - tetőtérbeépítések még kevésbé szigetelnek.
- A szigetelés "összeesik" végleg, de nem is látjuk a takarás miatt, csak csodálkozunk, hogy valamiért megnőtt a fűtésszámlánk.
- Várhatjuk a nyarat, hogy kiszáradjon. Jövőre meg kezdődik elölről az egész!

Tehát a Mollier féle i-x diagram az (h-x izothermák), ami a hőmérséklet függvényében a relatív/abszolút páratartalmakat teszi számunkra is kissé képiessé/értékelhetővé, érdemes rászánni némi időt.
        (A kerületi számokkal ne foglalkozz, mintha ott sem volna. Az ide most nem igazán érdekes.)

- Abszolút páratartalom (100% > 1,0 legalsó görbe).
Minden pontjához tartozik egy hőmérséklet, ha kinézünk balra, annak a környékén indul el a kondenzálódás. Ha függőlegesen levetítjük, az meg megmondja, hogy 1m3 száraz levegőben mennyi lehet maximum a vízgőz ill. víztartalom grammokban.

Relatív páratartalom: a többi görbe.
A tizedes szám nekünk kissé idegen, értsünk alatta mindig százalékot. Pl. 0,6-0,5-ös görbe 60-50% relatív páratartalom, ide még további 40-50% bepárologtatható ahhoz, hogy kicsapódjon, telített legyen.
        - A dolog pikantériája, hogy az nem ugyanannyit jelent pluszban, ha pl. addig 50%-os volt. Ha nézed a görbét, az grammokban számszerűsítve, kevesebb és még kevesebb, ha alacsonyabb hőmérsékletet vizsgálunk (görbe egyre meredekebb szakaszára esik, ezért is fontos itt vizsgálódni, mert ezt a fizikai tulajdonságot nem az "ésszerűség" írja le, hanem a "görbe" sereg)...

(ez otthon is látható, pl. egy jénai fedő alatt látjuk, hogy amint eléri a fedőt a gőz, az folyamatosan csepeg vissza, mert lehűlt a fedőn mivel a szobánk "nem 50-100 fokon" van, az így, természetszerűleg lecsapódik, és víz formájában visszacsepeg. Valahogy így "működik" az épületszerkezeteinkben is, csak lassabban, kisebb mennyiségben, de annál károsabb hatásával) !...

- az ember közérzete és a páratartalom összefüggése pár szóban

1.    [Richard Mollier (élt: november 30, 1863, Trieszt - március 13, 1935, Drezda )].
       ( -
ha kell a teljes diagram, menj a képre az egérrel, tipp: válaszd az egéren a Háttérkép Megjelenítése menüt)

2.    Richard Mollier munkássága - Wikipédia < többet...


  Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy
- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!
.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

 
Téma: - mi hajtja a hőt kifelé?...
és mi a párát?...

2. rész>

Nézzük át, mi hajtja a hőt kifelé?
(ha kint 20fok van bent is, nincs hőmérséklet különbség, nem akar "kimenni" a hő, nincs kényszerítő erő.)

Mi hajtja a párát kifelé? Ez is feszültség törvény, mint az előző (kell egy potenciál különbség), itt is kell lenni valami "hajtóerőnek". Van is.

Kötetlenül:
a vízgőz, a pára úgy viselkedik, mint minden gáz (egyetemes gáztörvény: minden gáz a rendelkezésre álló teret egyenletesen tölti ki és a résznyomások összege adja a teljes belső nyomást (oxigén-, nitrogén-, egyéb apróságok + a páranyomás), azaz rendelkezik résznyomással, idegen szóval parciális nyomással és érthetően szoros összefüggése van a valóságos víztartalommal.

* Ha úgy viselkedik, mint a gázok, akkor a rendelkezésre álló teret és ez nemcsak a "szobánkat, házunk belső tereit érinti, hanem bele értve a teljes épületszerkezeteinket, egészen a külső síkig, + majd tovább a végtelen külső teret ", azt egyenletesen ki akarja tölteni és sajnos ki is tölti, az épületszerkezetet is a vándorlása során, ha engedjük, mert nincs egy belső párazáró/párafékező szigetelésünk, a fontosságát az épület védelmében nem értettük meg/alaposan elhanyagoltuk...

- az előbb megnéztük, a belső 20 fok 12 grammot tartalmazott, most nézzük meg, hogy a rajz szerinti külső levegő mennyit tartalmazott?

A -5°C-hoz köbméterenként nem egész 3 gramm tartozik és ez áll szemben a belső 12 grammnyi vízgőz vagy páratartalommal. Az abból adódó nyomás különbség kényszeríti kifelé a páravándorlást a falakon keresztül.

(A folyamat sokkal összetettebb, itt elviekben vetem fel, gondoljunk csak arra, ha egyedi fűtésünk van. Miközben a belső páratartalom változatlan, a falak mentén lent a padló közelében más a hőmérséklet és más a mennyezet alatt)...
Ezek a nyomások igen kicsik, de vannak. Igen lassú a folyamat mert, a falszerkezet sem egy szita (hetek). Közben a külső hőmérséklet is változik (a szobánké az, ami nem), napközben melegebb, éjszaka, hajnalban ismét hidegebb van, ebből eredően a külső levegő páratartalma is változik, hol több, hol kevesebb, a kültér/belső nyomáskülönbség is ez szerint változik. Ezért le-le lassul a kifelé vándorlás. Szellőztetünk is, nyitogatjuk a bejárati ajtót is. A régi építések ablakai sem tökéletesek, a pára javarésze ott fog távozni.

Ilyen szempontból a régi építésű "tökéletlenebb" házak sok minden szempontból előnyösebben kezelték ezt a problémát, mert ha volt is kicsapódás, az a külső felületen vagy közelében következett be és onnan el tudott száradni. Más kérdés, hogy nagyon energia pazarlók. Csak a nagyon hosszú és hideg telek esetében kritikusak, úgy lehet csak 5-10 évenként érződött/érződik, hogy valami baj van, de jött/jön a nyár, kiszáradt.

Ezekkel a "régi" építésekkel általában addig nincs is/nem volt különösebb baj, amíg nem cserélnek rajta/benne jobb légzárású ablakokat és nem hőszigetelik a külső felületeket.
Attól kezdve viszont egyre gyakoribb és akár évenként válik láthatóvá/nem láthatóvá  a vizesedés/penészedés (pl. hideg sarkok, bútortakarások mögött, etc.).

Elérkeztünk a fővonalhoz (idézem újra): "mi hozzáértők és örvendetesen egyre többen már tudni véljük, hogy egy természetes légcsere a falakon csak 1-3%.
Még sehol nem találkoztam az igazi feladatával a "légtömör szigetelésnek" aminek nincs sok köze a belső szellőztetés fontosságához. Itt a két dolgot szét kell választani.

  1. szellőztetni kell, hogy az általunk bejuttatott és felesleges pára eltávozzon. Ez nem csökkentheti a belső megszokott és élettanilag egészséges és szükséges pára mennyiségét
  2. kell egy belső szigetelés, ami meg, meggátolja, hogy a szerkezetbe bejusson az a sűrűn emlegetett 1-3%. Ezt, mint látjuk, nem oldja fel a szellőztetés, mert ugye kell az életünkhöz a belső páratartalom (30-70% a belső hőmérséklet függvényében > lásd: közérzeti kérdések < oldalon belül lentebb ).

Ez a párazáró kérdés és elhagyhatatlan fontossága egyre izgalmasabb lesz, ahogy szigorodik az épületszerkezetek hőszigetelési hatósági előírása (u értékek: 2012-15-19 évek), illetve utólagos hőszigeteléssel védekezünk az energiaárak folyamatos emelésével szemben.

TÉMA > ...talán megér egy "misét".

.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

 
Téma   6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!

... akkor a "mise"
3. rész, a jelen és jövő háza

- Felújítások (nyílászárok cseréje, utólagos hőszigetelés)
- Passzívházak
- Új építések
a szigorodó "épületszerkezetek hőszigetelési hatósági előírásai" életbe lépése után (u értékek: 2012után... 2015... 2019 évek).

 

Az 1-2. részben láttuk meg az előző oldalon is, hogy mi történik, illetve mi nem történik, ha a külső és belső páranyomás különbség megléte mellett átengedjük/beengedjük a falakba, födémekbe, általánosan az épületszerkezetbe azt az 1-3%-ot. Ha az az 1-3% a harmatpontot nem a rétegben, hanem a felület közelében vagy a felületi kilépés után éri el, nincs semmi probléma vagy csak igen ritkán, bár ahol beton koszorú, beton áthidaló van, az azért körvonalazódik, az az elszíneződő hőhíd nem túl "barátságos".

 

Ugye, nem zár rendesen semmi, "lötyögnek" a falban az ablak és ajtótokok, mozog a csipkefüggönyünk, ha fúj a szél-, megszoktuk/kell is, hogy időnként szellőztessünk (nem 1-2 óránként, hanem csak naponta) -,
a falak födémek hőszigetelése sem tökéletes vagy járulékos szigetelés nincs is, bár "energiazabáló" az épület, de nincs penész és vizesedés.

 

Változások a szerkezeteinkben:

  1. - egy külső új réteg, a hőszigetelő réteg fedi az épület külsőt.
    Mindenhol(!)
  2. - a 2012 év utáni u hőátbocsátási tényező falakra, az u_érték 0,3W/m2K.
    2015-től az u_érték 0,26W/m2K
    2015-től az u_érték 0,22W/m2K
    1. - > az ablakok,
      ajtók is közel légtömörek és 40-60%-kal jobban szigetelnek

    2. - > nincsenek hőhidak, infiltráció,
      minden része kapott hőszigetelést

egy szóval, ami pára eddig valahogy kijutott, most, már nem tud. A külső hőmérsékletingadozás ellenére, nem tud lecsökkeni még időnként sem annyira, hogy lassítsa azt az 1-3%-nyi légcserét, páravándorlást, ami, ha relatíve nem is sok, de a falakon akar kiegyenlítődni.

 

Nézzük át a 2. ábrát:

 

 

...2. ábra ( ˇˇ a jelen és a jövő házai
szigetelt fal hőesési görbéje és páravándorlása

>A fal hőesési páraáthatolási görbéje, hőfokkülönbség (+20°C, -15°C)
és relatív nedvesség (belül 50-60%, kívül 70%) esetén
 
- a piros vonalas hőmérséklet lefutáshoz, amíg csak közelít a kék színű pára vonala, az csak addig pára vagy vízgőz.
- ahol találkozik, ott kezdődik a kondenzáció és csapódik ki a víz folyamatosan


* érdemes felfigyelni, külön jeleztem, hogy ez a veszély már jelentkezhet az | u_fal 0,5 Wm2K alatt |
** Ha figyelembe vesszük, hogy a 0,45 W/m2K előírás a falszerkezetekre 1987 évtől él és már nem is sokáig, ez meg is magyarázza, hogy amennyiben elkezdünk szigetelni egy régebbi, de mai építést is, akár csak néhány centiméterrel is, máris szembesülünk a rétegen belüli kicsapódás veszélyével/káros hatásaival.
- Ennek a mértéke attól függ, hogy nagyon enyhe, enyhe vagy tartósan hideg telünk van/lesz...


Megjegyzés
:
a 0,7... -0,5 W/m2K veszélyjelzés/megjegyzés a falszelvény alján egy széles piros nyílban látható! (a szerk.)
 

 

 

 

ˇˇ Jól látható a sematikus rajzon, ha arra is különösen felfigyelünk a rajz alatti vörös betűkre, hogy ez már U hőátbocsátási tényező 0,5W/m2K alatti értéktől fenn áll (a fotó alatti megjegyzés), ebből az is következeik, hogy a mai falon - födémen egyéb szerkezeten keresztül nem engedhető át semmiféle 1-3%, mert a harmatponti kicsapódás esetleg a szerkezeti rétegben, de minden bizonnyal minimum a szigetelésben vagy környékén fog bekövetkezni. Onnan az csak a nyári időszakban fog elpárologni lassan-lassan. Az képes eláztatni apránként a falat, födémet (ragacsot fellazítani), ami a penészgombának élettere és az egészségünk ellensége. Ha a fűtés szünetel, akkor ott meg is fagyhat (jég kristályok).

1-3%(!)
Nem tűnik soknak, de ez óránként. Az első példa 100m2-es házikó volt. [100m2*2,6m belső magasság] = 260 légm3. Az 1% 2,6m3, és 3% 7,2m3.

Továbbra is a feltételezett belső hőmérsékletünk + 20°C fok és az előzőekben leolvastuk, hogy a 50% relatív páratartalomhoz köbméterenként 12gramm társul.
Ebből egyszerűen számítható hogy a falainkba, födémünkbe menyi jut be, ha megengedjük. Az eredmény 0,32gramm közötti óránként, nincs 1/3 "deci" sem. Szerencsétlen esetben, 24 óra alatt egy tartós télen, naponta az már viszont 1-2 liter. És havonta?

 

> < most, képzeljünk magunk elé egy térdfalas tetőtérbeépítést. De nem úgy van kivitelezve, mint a fotón. Nincs párazáró réteg, a szarufákon alul gipszkarton - 5*5-ös segéd léc + üveggyapot vagy valami más - szarufa között üveggyapot vagy valami más - a szarufa külsőn van ugyan páraáteresztő de ráadásul átszellőző légrés sincs vagy csak 3-5cm >.

* ( a szükséges légrés a tető hajlásszögétől függ, egy alpesi tető esetében elegendő a 4-5cm és ahogy "lapososodunk" úgy kell növelni az átszellőző rést. Gondoljunk csak arra, hogy mi generálja az átszellőzést? Hasonló kicsit mint a kéményünk működése, nagyon kell a "huzat". Kell egy alsó-felső magasság különbség a "légcsatornának" szaruközönként. Az alpesi tetőnél ez nagyjából meg van, de a 4-5cm alkalmazásával nincs meg már egy 45°-os tetőnél sem, meg sem közelíti a szükségest...
- Egy mediterrán tető pedig megkívánna minimum 12-14cm..., hiszen a "kéményünk/légrésünk" ki-be ömlő hasznos magasság különbsége szaruközönként csupán 1,5-2,5m, erre sem ügyelünk kellően és csodálkozunk, hogy nyáron "belehalunk" a melegbe)

** egy fafödémes szerkezetre, egy tetőtér beépítés szerkezetére mivel ott nem egy nagy tömegű beton és falazott szerkezet van, az 1-3% helyett ennek a többszörösét kell érteni. Ezeknek a szerkezeteknek általában a páraáthatolási tényezője olyan, hogy alig fékezi a taglalt folyamatokat. Ezeknél még inkább fontos a pára behatolásának a megakadályozása, a kondenzálódó mennyiség is többszöröse lehet egy tartós több hetes és hideg dec.-, jan-, februári hónapokban.
Az is kedvezőtlen, hogy ezek nem függőleges szerkezetek, mint a falak, így a kicsapódott pára lefelé csorog és eláztathatja szinte az egész réteget. Beláthatatlan és helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek.

  ... Vajon mi történik?
.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!

 


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

  ... Vajon mi történik?
 
Téma:   - vajon mi történik?

ˇˇ < A párakiegyenlítődés, ez fizika, oda is érvényes folyamat. Az előzőben számoltuk, hogy egy hosszú tél esetében, de akár csak egyetlen mínuszos hónapban, kicsapódhat akár 50-80 liter a tetőben, szerencsétlenebb esetben a duplája is.
Mindez a tető rétegében. A saját súlyát még éppen elviselő "vattaszerű szigetelés " helyenként összeroskad örökre, fél centire és mindegy, hogy az 20cm vagy 30cm vastag volt eredetileg.
A "borzalmas" az, hogy ezt észre sem vesszük.
Egyszer csak érzékeljük, hogy újabban nyáron "belehalunk" a melegbe, télen meg valamiért megnőtt a gázszámlánk (a "drága" szigetelés megadta magát). Mi történik a szarufánkkal, hiszen az is ázolog? Idő előtt el fog korhadni és erről sem lesz tudomásunk a takart szerelés miatt.

 

Ezt a néhány példát, apró számítást azért "tálaltam" fel, hogy kisarkítsam mindannyiunk számára a belső légtömör párazáró szigetelés szerepét, szükségességét és a kikerülhetetlen alkalmazásának a fontosságát,
nemcsak az új építéseknél vagy a passzívházaknál, hanem minden emberi tartózkodásra épült épületnél, ahol utólagosan akár csak néhány cm-nyi vagy korszerű, méretezett hőszigetelést alkalmazunk...

 

2015-től további szigorúbb u_hőátbocsátási követelmény lép érvénybe és 2019-től az U érték_falak 0,22W/m2*K lesz.
Az UNIÓ-s direktíva 20200 után pedig, U érték_falak 0,15W/m2*K-t irányoz elő...

Gyakorlatilag talán mindegy is az előírás annak az építőnek, építtetőnek, aki számol azzal, hogy a mai energiaár sajnos, hamarosan a múlté lesz és duplázódni, triplázódni fog, nem a törvényalkotónak épít elsősorban, saját magának.
Ebből a nézőpontból a "szigetelés-szigetelés-szigetelés" a leggyorsabban megtérülő és legjobb befektetés, de kizárólag csak akkor lesz tökéletes, ha az a teljes belső felületen összefüggő légtömör, illetve helyesebben párazáró szigeteléssel társul.

Téma   7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben
hőleadás, páratartalom szükséglet stb.

Be kell látni, hogy a fizikával szemben menni, olyan, mint a széllel szemben pi***állni.

 

  Egy átlagos 4 fős család 280-400 liter "felesleges" vizet is bejuttathat a lakása légterébe egy fűtési ciklusban.

 

 

Közérzeti kérdések kicsit bővebben:

az emberi test átlagos hőmérséklete 37 +-0,5°C. Az érték általában magasabb, mint a környező levegő és a helyiséget határoló falak, ezért a test állandóan hőt ad le a környezet felé. A hőveszteség pótlására a test oxidáció útján hőt termel és viszonylagosan egyensúlyt tart fel. Ezt kémiai hőmérséklet-szabályozásnak nevezzük, ez szabályozza a test belső égési folyamatait.
Fizikai hőmérséklet-szabályozás: a test növeli, csökkenti a hőleadást a környezete felé. A szabályzás alapja a bőrfelület vérellátásának a szabályozása.
A test hőleadása következők szerint alakul:

  1. sugárzással a bőr- és ruhafelületekről a hidegebb padló-fal-mennyezet és bútorok felé kb. 46%
  2. vezetéssel és konvekcióval a bőr- és ruhafelületekről a helyiség levegőjébe kb. 33%
  3. a bőr és ruházat vízgőzleadásával /párolgás/ kb. 19%
  4. kilégzéssel, ami gyakorlatilag nedvességgel telített meleg levegő kb. 2%
Egészségi okokból a megfigyelt kontrolcsoportok a hőmérséklet függvényében a 30-70% relatív közötti páratartalmat kívánták. Alacsonyabb hőmérsékletnél kevesebbet, magasabbnál többet. Nem tárgya az oldalnak a részletezés, de megjegyzendő, hogy a belső hőmérséklet csökkenésével kevesebb és növelésével magasabb páratartalom szükséges a jó közérzethez, ez is befolyásolja, hogy a szerkezeten belül hova kerül a kondenzációs sáv.

 

Ezt is meg az egyéb úton bekerült felesleget is el kell távolítani.
Mivel jól zárnak az ablakok, ajtók, a beépítések is légtömörek ezt az állandóan és naponta "megújuló" többletet szabályozni kézi szellőztetéssel ablaknyitogatással képtelenség és nem is energiatakarékos (óránként, kétóránként) .
 

 

* megjegyz.: szellőztetés csak a kívánatos légállapotot állítja helyre, a szerkezeteinkbe folyamatosan kifelé vándorló párát (1-3% épületszerkezet függő) különösebben nem csökkenti, ezt fontos tudomásul venni. Az életünkhöz szükséges relatív páratartalmat (aminek az igénye hőmérsékletfüggő és 30-70%) biztosítani kell, annak belső nyomása viszont többszöröse marad a külső hidegebb levegő pára nyomásának, így ez a kifelé vándorló folyamat sajnos, nem igen csökken, az folyamatosan fent marad(!).
Sokan egybe mossák a két dolgot, pedig ez egymástól szinte független...

Ehhez, sajnos már igen csak kell a technika.
Azt, hogy ez a technika mennyire intelligens (mit tud, hővisszanyerős vagy sem) a pénztárcánk dönti el.

Az sem azért kell, mert "beburkoltuk" az épületeinket, hanem azért mert választanunk kell az között, hogy a lakásunk, házunk megmarad az energiafaló 60-80-as évek "műrostos" minőségénél vagy annak a töredék rezsijét fizetve havonta, egy A-s-, A+-os vagy passzívház közeli, vagy azt tudó minőséget választunk, de egy életre!

.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!




Egyet tisztán kell látnunk és ez nagyon lényeges: ezt a páravándorlásos fizikai hatást már nem lehet elkerülni a mai rendeleti megfeleltetéssel sem, nemhogy a továbbiakban előírásra kerülő értéket.

Tele van az Internet panaszokkal, hogy "mit tegyek: penészes, vizes a lakásom, asztmás a család". Ezeknek az oka többnyire mind az, amiről fentebb és a továbbiakban értekezek majd...

Bízom benne, hogy valamelyest sikerült a légtömörséget, helyesebben a légtömör párazáró szigetelés alapvető és kikerülhetetlen szükségességét, fontosságát érzékeltetnem

  Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy

- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!

> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 


1. mellék
 
Téma   8. - [a HELY], "a józan parasztész, 3 lépés gyalog" >
avagy, hol a helye a párazárónak?...

(1. mellék)
... akkor a párazárónak hol a helye?
4. rész, a jelen és jövő háza

Lehetőleg közvetlen belül, de nem minden esetben kötelezően...

 

  Közre adok egy egyszerű ellenőrzési módszert, ami minden mélyebb ismeret nélkül is eredményre vezet akkor is,
     - ha nem vagy épületgépész
     - ha az vagy, de nem vagy 'rutinos' a témában,
       de mégis,
     - Te is ellenőrizheted/megbecsülheted a párazáró helyét 3 lépésben a következők szerint, akár más és más szerkezetre is.
Lásd a " 3 lépés gyalog" módszert:   1. lépés
2. lépés
3. lépés

...a hozzá valók lépésről lépésre:   1.     U érték a teljes szerkezetre             (segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)
2.     U érték a tervezett szigetelésre       (segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)
3.     külső - belső höm. különbség
           (nincs segítség > (t_külső + t_belső) egyszerű összegezés )

 
  alapfonala az, hogy
  • ha felismerjük, hogy a teljes hőfokesés a kész épületszerkezet fűtött belső/szabad levegő külső határfelülete között jön létre
  • akkor a rész hőfokesés is az egyes szerkezeti rétegek szigetelő képességével (U érték) arányos kell, hogy legyen (ezt a tényt fogjuk hasznosítani most)
a feladat tehát csak annyi, hogy meg kell határozni az egyes hőfokesések százalékos arányát a teljes szerkezethez mérten!
 
  **Link:
lambda és U_érték fogalma "lazán, érthetően" < klikk megnézem

 

      • - akkor jöjjön "a józan paraszti ész, a 3 lépés gyalog", semmi komplikáció (ez még nem matematika és csak alig számtan).

      • például adva van egy betongerendás födém: > (de, lehetne más fajta födém vagy fal, egyéb is)
        > rétegrend: 1,5-2cm vakolat + E jelű vagy hasonló födémgerendázat salakkal feltöltve + 5cm salakterítés a tetején
        Pl. 20cm vastag Lambda ˇˇ_0,045 W/mK hőszigetelést akarsz rátenni , a kérdés > teheted-e felül a salakfeltöltés/ hőszigetelés közé a párazárót vagy nem?
                      * (Lambda értelmezése < "lazán")

- 1. lépés, ahogy ígértem, "gyalog"-
1. lépés
2. lépés
3. lépés
 
Nos, akkor kicsit számolgassunk a kalkulátorral:
...a hozzá valók lépésről lépésre:   0.     külső - belső höm. különbség           (nincs segítség > (t_külső + t_belső) egyszerű összegezés )
1.     U érték a teljes szerkezetre            
(segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)
2.     U érték a tervezett szigetelésre       (segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)
3.     U érték a meglevő szerkezetere      (segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)

Ennyi!

 
  Megjegyzés:
(a számításunk hiba határa ± 1-3%-on belül lesz. A kalkulátor figyelembe veszi az un. alfa_bel és alfa_ kül együtthatókat is, ez kicsit bezavar. Mivel számunkra ebben az esetben az egyes alkotókon létrejött hőfokesés nagyságrendje érdekes, ez alapvetően nem befolyásolja a módszer gyakorlati használhatóságát.
 
  **Link:
lambda és U_érték fogalma "lazán, érthetően" < klikk megnézem

 

 

        0. külső - belső höm. különbség           (nincs segítség > (t_külső + t_belső) egyszerű összegezés )
        - egyszerű összegezés > (t_külső + t_belső hömérséklet)_abszolút:
            - kint a tető felett, a szabadtér > -15°C "hideg"
        * (-15°C az előírt mértékadó vagy méretezési hőmérséklet hazánkban)


        - a "csupasz" padlástér hőmérséklete 2-4 fokkal alatta lesz, vegyük most -12°C-ra

              *** megjegyzés: ha ez nem padlásfödém, hanem a tetőtér tetőszerkezete,
                   nem kell levonni semmit!

        - -12°C
        >
        25°C
            < "csupasz" padlástér -12°C hideg <<< (25°+12°) = 37 fok
        [t_bel + t_kül] abszolút
        < szoba levegő hőm. 25°C meleg
        (25°+12°) > 37 fok körül lesz
        az abszolút hőmérséklet különbség/hőfokesés a teljes szerkezeten. De, csak, itt a példában.
        Ezzel számolunk a továbbiakban!

         


        - számolsz az U érték kalkulátor-ral 3-szor:
           (beírod előre az összes résztvevő réteget, a vastagságokat meg csak oda, amit éppen számolsz)

        1. - megnézed az U érték kalkulátor-ba > mit tud együtt a tervezett hőszigeteléssel az egész!

        2.    - megnézed az U érték kalkulátor-ba >mit tud önállóan az új 20cm, példának vett lambda ˇˇ_0,045-ös szigetelés
          ,de külön!

        3. - megnézed az U érték kalkulátor-ba, mit tud a salakfeltöltéses meglévő vagy tervezett födém (fal vagy egyéb ép. szerkezet)

          - rétegrend: [1,5-2cm vakolat + E jelű vagy hasonló födémgerendázat salakkal feltöltve + 5cm salakterítés] födém önállóan, külön!
          [ tanulság az, hogy milyen nagyot javít a höszigetelés, 6-odra csökken a veszteség, a saját szemünkkel láthatjuk, önmagában mennyire energiafaló most, mennyire "semmit" érő ez, további hőszigetelés nélkül]...

        - kiszámolod az előbbiek segítségével a szigetelés/födém átmenet hőmérsékletét, az lesz az a pont vagy inkább sík, amit le kell zárni az új párazárószigetelésnek, mivel
        az a sík az, ami nem kerülhet 100%-os telítettségre, azaz a harmatpontra semmi képpen, mert ott a levegő páratartalma a lehűlése következtében kicsapódik, víz lesz belőle, de még a rétegekben!

         


          1. - Födém + hőszigetelés, együtt az egész :
            U érték a teljes szerkezetre             (segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)

          2. ilyen lenne/lesz majd a kész szerkezeted:
            ˇˇ<< < nézz rá te is
            , ez lesz/lett
            > ennyi lesz az U_szigetelt födém > 0,191 W/m2K.
            >>>

             

            * ez egy egészen nagyszerű érték, bár még mindig nem fogja teljesíti az UNIÓ-s 2019év utáni U_ födémszerkezet > kisebb/egyelő 0,15 W/m2K értéket, érdemes tovább gondolni

            Lásd ˇˇ: ** megjegyz.ˇ:

            > ˇˇ
            1.   Eredmény:
               1.       U_minden együtt       >>>       0,191 (W/m2K)
              >
            0,191
            < U érték 0,217 (W/m2K)
            < U érték 1,256 (W/m2K)
                1. pic (U érték össz ^, födém + tervezett szigetelés együtt)

            ** megjegyz.:
            azért is érdemes átgondolni, mivel az előírás a teljes szerkezetre vonatkozik, minden tartozékával együtt. Abban sajnos van/lesz hőhíd, lépcsőfeljáró, ajtó-, ablak meg még sok egyéb is, ami a kapott értéket rontja. Ezek az egyéb "tartozékok" az egész szerkezetben 15-30%-os csökkentő hatásúak. Így, ha a határoló szerkezetre pl. 0,15W/m2K az előírás, akkor a homogén számításunk eredménye 15-30%-kal kisebb kell, hogy legyen ( 0,105... 0,012W/m2K), a többi a sorolt/beépített tartozék ellenőrzése/számítása, ami épületszerkezeti részenként más és más.

            *** A hőszig. vastagság növelése (pl. 20cm-ről 25cm-re), nem túl nagy költség, mert minden más munka és anyagköltség szinte azonos, viszont 2020 után is az ingatlanod értéke nemhogy, nem csökken, hanaem mivel az kiváló lett, megnövekedik. A fűtés számla meg egy életre drasztuikusan lecsökken!!!

            Ezt figyelni kell !!!

             

          3. hőszigetelés önállóan, külön:
             U érték a tervezett szigetelésre       (segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)

             

             

            érdemes "elkeseredni" mennyire energia faló ez nélkül,
            - 6-szoros a "Ft pocsékolás" (1,256/0,191 < 6-7-szeres)

            U érték > ˇˇ_0,045 szigetelés >
            0,217 W/m2K
            > >>

            * (az elv a fontos számodra, nem annyira a tizedesre számolt pontosság.
            Így ez alapján más szerkezetet is bármikor ellenőrizhetsz (falak, fafödémek egyéb épületszerkezetek stb.))

            >
            ˇˇ
            2.   Eredmények:
               2.       U_beépítendő hőszigetelő   0,217 (W/m2K)
              >
            < U érték 0,217 (W/m2K)
             
                2. pic (U érték ^, csak az új, tervezett szigetelés)
             
          4. - betongerendás födém. "Hőszigetelés előtt csak" ennyit tud!
            U érték a meglevő szerkezetere      (segítség > U érték kalkulátor tetszőleges rétegszámra)


            megnéztem helyetted ezt is,
            ˇˇ<< < nézz rá te is
            > ez, még szigetelés nélkül > 1,226 W/m2K > >>

            *borzalmas (30-35 éve elavult, nem megengedett)

            >
            ˇˇ
            2.   Eredmény:
               2.       U_beépítendő hőszigetelő   1,256 (W/m2K)
              >
             
            < U érték 1,256 (W/m2K)
                natur. pic (U érték, hőszigetelés nélkül,
            csak a meglévő/tervezett födém)

1.   Eredmények:

   1.       U_minden együtt       >>>       0,191 (W/m2K)
   2.       U_beépítendő hőszigetelő   0,217 (W/m2K)
   3.       U_betongerendás födém     1,256 (W/m2K)

_________________________________________________________________
   0.       U_abszolút az arányosításhoz   [0,217+1,256]_abszolut      >        1,473 _abszolut


  >0,191
< U érték 0,217 (W/m2K)
< U érték 1,256 (W/m2K)
- 2. lépés, szintén "gyalog"-
1. lépés
2. lépés
3. lépés
 

Kiszámolod az "Eredmények" alapján az arányokat, hogy tudd, mekkora hőfokesés lesz a meglévőn és mennyi az új hőszigetelésen.
Egyáltalán teheted-e a párazárót a salakfeltöltésre?

Abszolut értékben a meglevő + új rétegek U értéke:      [0,217 + 1,256]_abszolut      >        1,473 _abszolut

 
  1. a meglévő betongerendás "salakos" födém hőfokesése
    1 - ((U_meglévő födém _1,256)   :   (U_födém 1,473_abszolut)) > 1 - 0,1256 * 100% = 15% <<< ennyi esik a meglévőn

    1,473


    a járulékos hőszigetelés hőfokesése
  2.   (100%)    -     (15% meglévő födém ) > 100% - 15% = 85% <<< ennyi esik a hőszigetelésen

 

2.    tehát 15%-ot esik a hőmérséklet, az alapul vett salakfeltöltéses födémedben < és > 85%-ot a járulékos szigetelésben:   >
< 85% (hőfokesés)
< 15% (hőfokesés)
- 3. az utolsó lépés, "gyalog"-
1. lépés
2. lépés
3. lépés
 

a.) - mekkora hőesés lesz a kész, a már szigetelt födém két síkja között?

- egyszerű összegezés > (t_külső + t_belső hömérséklet):
    - kint a tető felett -15°C a "hideg"
* (-15°C az előírt mértékadó vagy méretezési hőmérséklet hazánkban)


- a "csupasz" padlástér hőmérséklete 2-4 fokkal alatta lesz, vegyük most -12°C-ra

      *** megjegyzés: ha ez nem padlásfödém, hanem a tetőtér tetőszerkezete,
           nem kell levonni semmit!

- -12°C
>
25°C
    < "csupasz" padlástér -12°C hideg <<< (25°+12°) = 37 fok
[t_bel + t_kül] abszolút
< szoba levegő hőm. 25°C meleg
(25°+12°) > 37 fok körül lesz
az abszolút hőmérséklet különbség/hőfokesés a teljes szerkezeten. De, csak, itt a példában.
Ezzel számolunk a továbbiakban!

 

b.) - mekkora hőesés lesz a tervezett páraszigetelés helyéig?

 

- számoltuk, 15% és 85% a hőfokesés megoszlása.
Igy a (födém + salak)-on (37° * 15%): > 5,5° lesz

- mint előző, a + hőszig.-en (37° * 85%):
nagyjából 31,5° lesz

  - 12°C
>
+25
^ tetőtérpadlás szint   (t_kül)                > - 12°C
< hőfokesés [37°C*85%]                        >   31,5°C
< átmenet, a szig. helye (t_bel-5,5°) >   19,5°C
< hőfokesés [37°C*15%]                        >   5,5°C
ˇˇ szoba belső    (t_bel)                          >   25°C
- ezek alapján a szigetelés sávjában legalább
25°C-5,5°C = 19,5°C min. lehet a hőmérséklet
*** tehát, ezen a hőmérsékleten és környékén nem kerülhet a harmatpontra a hővel együtt oda érkező és folyamatosan hűlő párás levegő a párazáró szigetelésen, nem fog ott le-, kicsapódni és mivel gondosan lezártuk az "útját", már nem is vándorolhat tovább!

 


- nézzük a görbét, nem szabadulsz tőle, viszont így látványosan követhető a "dolog":
- nézd a 25°C t_bel, 60% relatív magasságát és függőlegesen le harmatpont/100% telítettség környezetét
(nézd a legalsó görbét és balra ki a hőmérsékletet.
Mennyi az?)
[Richard Mollier (élt: november 30, 1863, Trieszt - március 13, 1935, Drezda )].

* Itt álljunk meg...
 
* Itt álljunk meg egy-két szóra, gondoljuk át mi minden változott meg az egybefüggő páraszigetelés hatására?
  
   át is ugorható, de később nézd át, fontos lehet: a számítás befejező értékelő része < klikk, ˘˘ugrás le

 

  1. állapot: párazárás NINCS, páraszigetelés nélkül, mivel a pára/vízgőz úgy viselkedik, mint a gázok, a rendelkezésre álló teret egyenletesen kitölti.
    A rendelkezésre álló tér így nem csak a szobánk, helyiségeinket jelentette, hanem + az épületszerkezetet + a külső szabad teret is, mert az, az épületszerkezetbe is be tudott "vánszorogni", onnan tovább a kültérbe, a belső - külső nyomáskülönbség hatására.
    Ez egy lassú, de folyamatos páravándorlás volt, egészen tavaszig.
    a problémát az okozta, hogy közben hűlt és hűlt, eljutott a harmatpontra, de még jelentősen a szerkezeten belül ahonnan nem tudott még a kültér felé kijutni!


    1. mi tehet és tesz a már kicsapódott víz? < >
      a kondenzátumra mostmár nagyjából csak 2 "dolog" hat:
      1. van súlya (tömege), hat rá a gravitáció és elkezd vándorolni a falban, födémben, amerre utat talál, természetesen többnyire lefelé
      2. hat rá még az un. vékonyvezetés (kapilláris) és ahol van/kialakul, szívódik a "szélrózsa" minden irányába kiszámíthatalanul!
        - mivel kicsapódott, folyékony víz lett, ami addig hatott rá, volt pára/gőznyomás és a szabadlevegő felé igyekezett, az teljesen megszűnt
        - nincs már, ami a szabadlevegő felé kényszerítse, hogy kijutva a fal, födém-, tető felületére, onnan a kinti levegő és mozgása elszállítsa/párologtassa

    2. a kicsapódás környeztében igen összetett páratechnikai folyamat alakul ki
      1. egyszer, folyamatosan érkezik az alap probléma, a párás levegő, ami kondenzálódik és kondenzálódik
      2. mivel a harmatpont sávját elemezzük, ott van a már lekondenzálódott, vízzé vált "sok liter víz is"
        - kis mértékben ugyan, de az ismét elkezd bepárologni, ami viszont tetemes további hőelvonással jár abban a környezetben. Tovább növeli az ott kialakult páramennyiséget, valószínű, hogy Te is érzed , az a harmatzóna húzódik -húzódik befelé, a fűtött tér felé

        - Ez a folyamat elég összetett és nagyon lassú, de mindaddig, amig nem lesz tavasz, állandóan fent áll, ha bemehet a szerkezeti rétegekbe.

        Ezt kényszerűen ugyan, de meg kell akadályoznunk, ki kell védenünk!




  2. állapot: bekerült a "gondos" kivitelű párazáró (párafékező) szigetelés, - megváltozott az első pont szinte minden paramétere!

    nézzük csak, miért?
    1. a rendelkezésre álló tér már csak a páraszigetelés síkja, ahol még nem kerül 100%-os telítettségre, nem kondenzálódik folyamatosan az "utánpótlással", mert már az sincs, nincs minek "átszáradnia" ha "jön a tavasz"...
      1. mivel a párazárószig. folytonos/légtömör, erre igen kiügyeltünk, már nincs nyomás különbség az abszolút víztartalom szempontjából a t_belső és t_külső levegő vonatkozásában, hiszen lezártuk.
      2. ez egyszer, a legfontosabb változás
      3. a páravándorlás is megszűnt, nincs tovább, kitölti a maga terét, ami csak a párazáróig tart, nincs további folyamatos "utánpótlás". Valami hasonló történik, mint a zárt bútorainkkal. Ott is azonos a pára/vízgőz tartalom, mint ami a helyiségben uralkodik, azzal sincs gondunk (kivétel a fürdőszoba)




  3. mi történik a relatív páratartalommal?
    1. nézzük a kis számítás állapotát, az 19,5°C.
      ha a görbén, most megint a 25°C/ 60%-os metszésből elindulunk lefelé, de csak a 19,5°C magasságáig/metszés pontig, az ott talált görbe %-a megmondja, hogy milyen relatív páratartalom alakulhat ki a párazárás síkjában!
      1. én azt a 0,8 (80%)... -0,85 (85%) között látom
        (Te is annyinak látod?)


    2. ez a "80 -85%-os mosókonyhaféle pára-telítettség" sem hasznos, de gondoljuk csak át:
      ha az 50 éves januári átlag hőmérséklet az országban -0,6°C és -0,1°C közötti, akkor csak néhány esetben és csak pár napig/hétig lesz ez a nem kívánatos "mosókonyhaféle pára-telítettség" a belső fal sík és párazáró síkja között.
      Az kis mértékbe változik ugyan, de csak olyan mértékben, ahogy a helyiség páratartalma esetleg ingadozik.
      * Ezért kiemelten fontos, hogy a párazárót milyen "mélységben" helyezzük el.


      1. ezt az épületszerkezet már általában elviseli, mivel, amire méreteztük, a -15°C gyakorisága 50 év átlagában 1-3 közé esik.
      2. a többi években ezt meg sem közelíti....
      3. amennyiben mégis kétséges, akkor egy, a fal-födém stb. belső felületén közvetlen, ha gipszkarton is van, a gipszkarton hevederek alatt ki kell alakítani a kör-körös párazáró-szigetelést, ami egyben az épületgépész vezetékeknek is takart elhelyezést biztosít,
        1. ami, lehet akár egy kétrétegű csupasz bitumenes lemez is (bitumen,bitugél stb. mázzal felragaszva), hasonlóan a pincék belső oldali szigeteléséhez
          vagy
        2. un. tó-fólia (min. 0,8mm), ami az átfedéseknél egyszerűen összemelegíthető!
          *megjegyzés: a légtömörség fontos továbbra is, mivel a pára/göz úgy viselkedik mint a gázok és meg fogja "találni"a legkisebb illesztetlenséget is, mert a külső szabadtér/belső nyomáskülönbség erre készteti...
Harmadik út nem látszik...

Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 


Téma    12. - sajnos,
még a "szakma" is...

** Sajnos,
- még a "szakma" is, talán elég hibásan, talán felületesen kezeli és úgyvéli, a jól megválasztott gőzoldalról indított és egyre nagyobb párafékező képességgel bíró rétegrend megtervezésével ez a gond nem jelentkezik.
- ami mégis kondenzálódik, az onnan "kiszárad"
Igen, de mikor?

 



Ezekkel a feltevésekkel azért elég komoly a "baj":

  1. a "szakma" álláspontja-1: > az új építéseknél, a tervezés alatt, a rétegrendi átgondoltság a döntő, ha az helyes, a "harmatpont kicsapódási problémája" rövidre zárva!

    Ezzel a kijelentéssel az a "gond",
    ha lekövetted/értékelted, hogy a harmatpont itt a mintában is, a teljes U érték 15%-ban vagy környékén jelentkezik, az egy más "jól tervezett/átgondolt rétegrendű" szerkezetnél is ilyen érték körül mozog majd, ± 3... 5%-ban .
    ha ez így van és sajnos így van, egy könnyűszerkezetes bordarendszer közötti azonos hőszigetelés esetében (értsd alatta azonos Lambda tényezők), amit 20cm vastagságban vizsgáltunk, mindössze 3cm a "mélység" belülrő kifelé nézve a harmatpontig!
    Kérdezem én: > Ilyen pár centiméteres méretben milyen rétegrendi "tervezés " jöhet számításba?
    Kézenfekvő > szinte semmilyen!, hiszen csak pár cm a réteg vastagság
    1. a gyakorlatban ez az elhelyezés is kissé aggályos, olvasd hozzá még lentebb a > *.megjegyzés (un. építőiparos recept) sorokat < katt és vissza
      A rétegrendi kérdést, csak a párazárás oldhatja fel, viszont hatalmas előnye, hogy a további rétegrend kialakítást már a parárazárás kérdése nem zavarja meg, "szabad a gazda".



  2. saját álláspont:
    régi építéseknél      - (fentebb említettem, mintegy 3,4 millió családi otthonnál/lakásnál) -         már a rétegrend adott, az most olyan - amilyen, azt megváltoztatni szinte elbontás szintű, tehát a "rétegrendi" út ezeknél nem is vezet sehova.

    1. Ez a megoszlás > újépítés/korszerűsítés vonatkozásában még 40-60 évig biztos így lesz, ebből ered, hogy közép, de hosszútávon is kiemelten fontos foglalkozni a párazárás megoldásaival, mert nagyságrendekkel nagyobb a régi építés db száma, mint az új építésé...

    2. én azt az álláspontot képviselem, hogy amennyiben egy esetleges probléma be sem következhet, mert a műszaki megoldása eleve kizárja, akkor az nagyságrendekkel biztonságosabb, mint minden más "rétegrendi tervezgetés".
      Ha helyesen alkalmazok egy belső körkörös párazárást egy új építésnél, már nem kell foglakoznom a rétegrendel, azok párafékező, párazáró tulajdonságaival, az esetleges kivitelezői hibás munkavégzéssel, kizárólag az esztétikai, a hőtechnikai, a statikai megfelelőség lehet és marad a szempont!
      A munkám is lényegesen leegyszerűsödik és az esetleges szerkezeti károkat is kizártam/de nagyvalószínűséggel minimalizáltam....


      Téma:    - azt is mondják,
      az átnedvesedett réteg kiszárad
      , (ez igaz is, de mikor)?

  3. a "szakma" álláspontja-2: > "ami mégis kondenzálódik, az onnan "kiszárad"
    - ezzel a kijelentéssel nem sokat lehet kezdeni. Kicsit részleteiben megírtam mi zajlik le ott előző blokk 1.1 és 1,2 pontjaiban < katt és vissza
    1. valóban kiszárad, az a kevéske része, ha nincs fagy és nem megfagyott/szét fagyott hanem mégis kiszivárgott a külső síkra. Egy igen ici-pici hányada. Az "utánpótlás" viszont állandó minden másodpercben, addig, amig kint "hideg" van.
    2. a többi kondenzátum, a nagyobb része újra el és ki párolgása így kitolódik a tavasz/nyár időszakára, addig gyűlik és egyre több lesz, sajnos!
      * mindenkinek ismerős,
      hogy egy idén elkészült nedves építés 2 de inkább 3 év alatt szárad csak ki. Éri ez idő alatt ugyanannyi nyár és fűtési szezon. Ha beengedjük a hőszigetelt szerkezetben a tárgyi páravándorlást, gyakorlatilag, évről évre ismét és ismét annak ki kell száradni, de az csak mindig nyáron fog bekövetkezni. Kérdéses, hogy az évről évre ismétlődő kondenzálódást meddig viseli el az épületszerkezet károsodás nélkül?

 

A fizikai folyamat nem feltevéseken alapul, az törvényszerűség! (erre és ezért hívtam be segítségül a "görbéket")
A feltevés egy gondolat/gondolat-sor, ami, vagy követi a törvényszerűséget és ezért helyes, vagy nem követi és téves lesz a következtetés!



HOGY, ez a "szakmai álláspont, ami teljesen kesze-kusza", sajnos, mennyire így van, olvasd el egy nem szakmai, de építkezés előtt álló mérnök házaspár esetét < katt és vissza

 

 

 

 

 
   Téma    10. - "építőiparos recept"
és buktatói
* . kiemelt megjegyzés:
-az építőanyag és hőszigetelőanyag gyártók "konyha receptjei" szerint a párazáró-szigetelés helye az 5*5 cm keresztpárnafák alatt jó helyen van, azaz 5+gipszkarton > 6cm cm hőszigetelés utáni mélységben

megnézzük ezt is, tényleg jó így?
- Ez is városi legenda?
Vagy van épületfizikai alapja?

- Nézzük meg,
ha a mintapélda alapján kicsit is átgondoljuk, hogy
  1. - ha ez a látszólag "korrekt recept" helyes, ugyan akkor a példa alapján meg elfogadjuk, hogy a teljes réteg U értékének a meleg oldaltól számított hatodába-hetedében lehetne a párazárás, akkor az 5 cm magas keresztpárnafák/hevederek magassági mérete az alap kiindulás, mert az a számított U érték 15%-a. Akkor viszont, csak ennek a közel 7-szeres teljes vastagsága esetén teljesülne a "konyha recept", ami viszont, megszámolva 33 -35 cm vastag szelvényt ad ki(!).
  2. - ha van, és mindig van vonalmenti hőhíd, (falborda, szarufa stb.), nyugodtan még 30%-ot hozzá kell tennünk.
    Akkor már 47... 50 cm hőszigetelő vastagság esetén "ül" a recept épületfizikai alapja, a jóságfoka.
- Ilyen keresztmetszeti szelvényeket ma még szinte nem, vagy csak az északi sarkra tervezünk ˇˇ          

Nagyon fontos az is,
hogy ez az "őrületes" rétegvastagság nem függ a szigetelőanyag lambdájától sem, ha az 5 cm-ben is és a párazáró utáni rétegben is, azonos a hőszigetelő anyag lambdája, azonos hőszigetelést teszünk.

* "Keverhetjük is", a párnafák között gyengébb lamdás anyagot, a párazáró után egy kiváló lamda értékű hőszigetelést teszünk, azt számítással mindig ellenőrízne kell!
Túl sok értemét nem látom ennek a megoldásnak, inkább a 2. pont alattit részesíteném előnyben.
  1. - hőtechnikai szempont:
    jelentős a párnafák közötti hőszigetelés hatása , részben azért mert vastagabb, másrészt csökkenti a tömörbordák-, szarufák vonalmenti hőhíd veszteségét:
    ˇˇ <<< (lásd az alsó sík feletti vastagságot), ez pozitív és nem vitatható

  2. - páratechnikai szempont:
    páratechnika miatt viszont abszolút nem helyes, mint láttuk
    .

    - A helyes párazárás megoldása nem a keresztpárnafák alatti sik, hanem felette és így már nyugodtan hőszigetelhető a köze is, ami a vonalmenti hőhid egy kisebb hányadát megszünteti. Ennek előnye is van, ezzel teret kap, hogy a keresztpárnafák 30-40cm-es kiosztását lehet ritkítani, nem kell, nem szükséges a gipszkarton merevségéhez igazítani, csak a "rúdmerevség" számít! A gipszkarton heveder már lehet ilyenkor szimpla tetőléc méretű...
            Ennek a, nevezzük mostmár fals receptnek a gyakorlatban is megfigyelhető az abszurditása.
Csak nézzünk rá 3-5 év múlva a gipszkarton vagy egyéb belső burkolatunkra. Valamennyi sáv kissé "hordós" befelé, még akkor is, ha betartottuk a függőleges 60cm, a ferde 45cm és a mennyezeti 30cm párnafa közök ajánlásait.
           Ez a "hordósság" egyértelmű bizonyítéka, megbontás nélkül is, hogy mögötte, sajnos, van párakondenzáció. Ott, ahol van hőszigetelés a párnafák között,
de józan megfontolásból       vagy,mert      ott van a takart épületgépészeti szerelés és ezért nincs hőszigetelés beépítve, nincs hordósság!


** a kádár, a bognár is úgy készíti a hordóját, hogy belül izzó faszenet tesz a hordódongákba/közé, így felmelegíti a dongát belülről és kívülről finoman permetezi a még egyenes dongákat. Szép lassan felveszik a hordódongák, a hordó pántok diktálta görbületet!
- Valami ilyen, de közel hasonló dolog történik a gipszkartonnal, a lambéria burkolattal, egyéb alá hőszigetelt fal-, mennyezeti stb. burkolással is...

 


*** van itt még további 2-3 fogalomzavar, amit, ismét csak sajnos, a "szakma pongyolán" kezel:
- a pára koncentrálódik
- a pára feldúsul
- a kicsapódás a rétegekből kiszárad
  1. a pára koncentrálódik:
    1. én nem láttam még olyan "rotyogó" fazék feletti párát/gőzt, ami ott koncentrálódna és egy óra múlva is ott maradt.
        • Az nem tud koncentrálódni, mert ugye az egyetemes gáztörvény szerint, a rendelkezésre álló teret egyenletes kitölti.

  2. a pára feldúsul:
    1. - a feldúsul, felhígít szavunk azt feltételezi, hogy valami anyagi összetevőt hozzáadunk/kivonunk, azaz megváltoztatjuk a részarányokat
        • - a rétegbe vándorló páramennyiséghez nem adódik hozzá semmi anyagi, tehát nem is dúsul. Két légállapot jellemző változik meg és az nem anyagi jellegű, nevezetesen a relatív vagy látszólagos páratartalom és a hőmérséklet. Ha látszólagos, akkor az nem anyag hozzáadása/elvonása.
        • A vándorló pára hőmérséklete változik csak, így a látszólagos páratartalma az szerint változik, de a gramm/m3 szárazlevegő grammnyi mennyisége egy fikarcnyit sem nő vagy csökken!
        • Lásd a görbén, ha függőlegesen lefelé haladsz, közben és a talpponton mindig azonos a grammok mennyisége...

  3. a rétegből "kiszárad":
    na, ez a "kiszárad" igen összetett folyamatok sora, mert sok mindent megváltoztat a környezetében, aminek további következménye van,
    ezért abszolút nem helyes, ha szakma ilyen "pongyolán" fogalmaz
    1. valamennyien tudjuk, a párolgás (ugye, szerintem helytelen szóhasználattal, a száradás) hőelvonással jár, ráadásul tetemes az a hőelvonás.
        • - addig, amíg egységnyi víz felforralásához 1-szeres x_mennyiségű hőbevitel elegendő, az elpárologtatáshoz közel 7-szeres x_mennyiségű hőbevitel, itt hőelvonás lesz/jelentkezik!
        • - taglaltam már, ez tovább hűti a vizsgált szakaszt és ennek az eredménye, hogy a számított kicsapódási zóna húzódik a fűtött tér felé, befelé

    2. KISZÁRAD: ahol "tocsog a víz", ahova folyamatosan érkezik a páravándorlás, ott a páratartalom folyamatosan a 100%-os telítettség körül van, vagy már kicsapódott vagy annak a közelében. Ilyen környezetben az úgy mond "kiszáradás" meglehetősen lassú vagy alig lehetséges!
      Majd tavasszal, akkor igen, de mi lesz az esetlegesen érzékeny fallal, födémmel? Nyugodtan salétromosodhat, ha fa összetevői vannak, nyugodtan gombásodhat, penészedhet, korhadhat, elszaporodhat a csótány és egyéb rovar állomány?
        • * egy "gagyi" példa: kiteszünk egy nagy lábos vizet a szabadba, 2-3 nap múlva üres. Megismételjük, de rádobunk valami sehogy se záró akármit, még ősszel is félig van!
          Igaz, a víz kicsit már zavaros.
          (A zárólap analóg a hőszigetelés + külső vékonyvakolattal).
Nem gondolnám!



Végre, a végére is értünk a vizsgálódásnak:
  • megnéztük a görbét, hogy a 60%-os (0,6-os görbe) és a vízszintes 25 fokos t_szobabelső vonal metszéséből lefelé haladva az 1,0-ás a 100%-os legalsó görbét milyen hőmérsékletnél metszette
  • kinéztünk balra a várható kondenzálódás hőmérsékletére, azt én 17 fok körül láttam!
    (Te is úgy látod?)... (fel: a görbék)
        Általánosan:
    - Ezzel a "gyalog" módszerrel minden egyéb, pl. tetőtéri tetőszigetelés vagy egy fafödém járulékos szigetelése, illetve a helye könnyen ellenőrizhető
    - Ugyan így alkalmas a falak járulékos szigetelése, födém szigetelése gyors ellenőrzésére is >, mindegy, hogy az könnyűszerkezetes épület, vagy hagyományos falazott szerkezet....

- The FINISH ˇˇ-
Értékeljük ki > :
  • a szoba levegő hőmérséklete     25°    fok, az elején ezt feltételeztük!
  • a salakkal feltöltött födémen       5,5°    fokra számítottuk az arányos hőfokesést!

     

    eddig, ezekkel számoltunk >

     

     

      - 12°C
    >
    +25
    ^ tetőtér v. padlás szint felülete         > - 12°C (t_kül)
    < hőfokesés [37°C*85%]                      >   31,5°C
    < átmenet, a páraszigetelés tervezett helye (t_bel-5,5°) > 19,5°C
    < hőfokesés [37°C*15%]                      >   5,5°C
    ˇˇ szoba belső                                       >   25°C (t_bel)


  • ez alapján, ha a párazárószigetelést a salak vagy padlás beton síkján/felett helyezzük el, ott szinte jó a helye, de igen-igen határon áll mert (25° - 5,5°) > az 19,5°C, a harmat-zóna alig 2,5 fokkal van alatta az 1,0-s görbe szerint ( 17°C)
    *** (ennyire határra nem célszerű tervezni, előfordulhat, igaz ugyan, hogy nagyon ritkán, de tartósan hidegebb tél is. Pl. 1991-92, amikor dec. 12... -18-a között beállt egy -22°C éjjel-nappal és "kitartott" január közepéig. Ilyen szempontból az sem mindegy, hogy a tárgyi épület egy nagyváros peremén vagy a határban van, vagy bent, mélyen a városban)


   lyenkor mi a teendő, hogy mégis a salakterítésre kerülhessen a párazáróréteg mert ott az egyszerűbb és lényegesen biztosabb/olcsóbb is a kivitele?


               Van több megoldás is:     
Meg kell növelni a hőszigetelés vastagságát vagy egy jobb lambda értéket kell választani/beépíteni.
- Pl. a ( ˇˇ )_0,045 W/mK lambdájú anyag helyett egy kb. 20... -25%-kal jobb értékűt választok,
( ˇˇ )_0,036W/mK lambdásat ((20cm vtg 0,036 U értéke 0,176W/m2K és U összes 0,158W/m2K >>> 0,158/0,176= cca. 10%)), az már biztonságos,
mert,
megváltoznak az arányok és a szilárdfödém rétegen az előző 15% helyett csak 10% hőesés áll be, ami jelentősen fölé viszi/esik a harmatponti "bánatnak".

HA EZT a harmatpont feletti hőmérsékleti helyet nem tudjuk biztosítani/kialakítani a szigetelés és a szerkezet átmenetében
  • az anyagválasztással ( ˇˇ_ W/mK)
  • a rétegvastagság növelésével (cm)
    vagy
  • a kettő együttes alkalmazásával ,
akkor csak a fal vagy födém belső oldali párazárószigetelése jöhet számításba az épületkárok elkerülése ÉRDEKÉBEN(!)...


- Értékelés 2 -
Zárszó:   ... ahogy ígértem az elején, 3 kis számolás volt az egész:
  1. 1db osztás > az össz U értéket elosztottuk a szigetelés U értékével, megkaptuk, hogy hány százalék a hőesés a járulékos szigetelésen (85% volt)...
  2. 1db kivonás > 100%-ból kivontuk az előző százalékot (megkaptuk mennyi esik a meglévő szigetelés előtti épületszerkezeten (15% lett))
  3. 1db szorzás > a külső-belső hőesést (a 37°C-t) beszoroztuk a hőszig. nélküli födém 15% százalékos hőesésével (az 5,5°C lett).
Ennyi volt!
   Ezért neveztem tréfásan "3 lépés, de gyalog" módszernek ˇˇ
* kérdésem: bonyolult volt? nagyon elfáradtál?
.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!


 



Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy
 
- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!

Ismétlem, egyet el kell fogadnunk, ez nagyon fontos:
ezt a páravándorlásos fizikai hatást nem lehet ki és elkerülni, sem a "tegnapi", sem a mai szigetelt épületekben, nemhogy a továbbiakban szükséges vagy előírásra kerülő értékeket.
Tele van az Internet panaszokkal, hogy "mit tegyek: penészes, vizes a lakásom, asztmás a család".

Ezeknek többnyire az oka mind az, amiről fentebb értekeztem. Ilyenkor már az intelligens szellőztetőn is érdemes elgondolkozni, hiszen ha azt, az ablaknyitogatással oldjuk meg, többe fog kerülni rövidebb távon is, mert a "drága" meleget megint csak "kiengedjük az utcára"...

- A lakás állományunk cca. 3,4 millió. Közel ennyi vár korszerűsítésre is, a fűtési költségek minimalizálására, az utólagos hőszigetelésre,
és akkor
az ipari-, kereskedelmi és egyéb épületállományokat meg sem említettem.
Talán még időben igyekszem felhívni a figyelmet az itt taglalt és adódható problémákra...

Bízom benne, hogy valamelyest sikerült a légtömörséget, helyesebben a légtömör, de párazáró-szigetelés alapvető és kikerülhetetlen szükségességét, helyét, fontosságát érzékeltetnem...

vissza: amit közben kihagytam, átnézem^^ < klikk

A szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét. A szellőző csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat állitja vissza, a szellőzést követően néhány perc után ismét folytatódik a páravándorlás, ezt el kell fogadnunk!

> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

Téma   11. - egy apró 'Story'...
(és tanulságai)
... egy apró "Story" és vaskos tanulságai ˇˇ :
- egy mérnök házaspár
(építkezés előtt áll, nem szakmabeli),
nem rég, azzal fordult hozzánk, hogy mi az igazság a hőszigetelés és a párazárás kérdésében, mert...



  • mert, 3 ép. tervezővel is beszéltek és 3 féle ilyen-olyan adatot, javaslatot rétegrendet közöltek nekik a gépész és ép. tervezők, amikről szomorú, de elmondható: egyik üti a másikat, a másik meg a harmadikat, mi az igaszság? ^^?... (jót mosolyogtam magamban, feltehetőleg én/mi leszünk a 4. aki megint mást mond)

  • sajnos itt tartunk.
  • mint az egész fenti bevezető, ennek a története is arról szól, minden mondata figyelmeztet, hogy > nincs úgy gondolom(!)...
  • csak rá kell nézni a görbékre, azok egytől egyik "totál" görbék ˇˇ ! Még csa NEM is párhuzamosak egymással, ahány lefutás az annyiféle párabánatot, hőesést és egyedi megoldást követel/produkál.
  • Itt nem lehet műszaki becslés, nincs úgy gondolom, hogy ..., nincs az a tapasztalatom/rutinom/gyakorlatom, hogy ..., az csak csacska szóbeszéd, lócsi-fecsi lesz!
- Ahány féle épület, ahány fal, ahány födém és tetőtér beépítés épületszerkezete, az annyi féle tulajdonsággal rendelkezik.
Nincs általános recept. Ezt világosan meg kell értenünk.

- Le kell ülni, átgondolni mit is akarunk, kizárólag az adott épület adottságaira szabva a fenti/alanti gondolatokkal el kell készíteni a "testre illetve a tárgyi épületre szabott receptet"! (és az csakis erre az egy épületre lesz igaz)...
Ez az egyetlen és korrekt megoldás.

- Az épületfizikát 'nem érdekli', hogy mi mit "gondolunk", teszi a maga törvényszerűsége szerint kárunkra a "dolgát", sajnos...
_
  Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy
- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!

> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

  Sok minden kimaradt:
Téma   13. - nem beszéltem arról sem, hogy...
néhány dolog kimaradt
  • nem tettem említést arról, hogy minden épületben vannak vizes blokkok, ahol a páratartalom jó néhány görbével csak feljebb vizsgálható. Az átlagos relatív vízgőz mennyisége inkább a 70-75% körüli (konyhák, fürdők, háztartási helyiségek stb.)
  • azt sem emeltem ki, hogy minél magasabb hőmérsékletű a lakásunk, a közérzetünk, az életünkhöz egészséges páratartalom magasabb, mint az emlegetett 55-60% relatív (nézd meg > pl. 25°C / 70% relatív már nem 12 grammot, hanem 18gramm vízgőzt tartalmaz). Ebből eredően, mivel telítettebb a levegőnk, a kondenzálódható víz mennyisége is a szerkezeteinkben jelentősen több, a harmatpont is feljebb tolódik a 100%-os görbe mentén
  • nem beszéltem az un. fagyzónáról sem (lásd fentebb részleteiben, ott a rajzon igen jól kiemelt a fagyzóna szélessége
    és veszélye: >
    a múlt háza féle rajzot < klikk megnézem ismét )

 
  • egy épület "kihordási" idejében mindig van, lesz valamiért üzemszünet (tartósan elutaztunk, elutaztunk síelni, disznótorozni, tartósan máshol lakunk, tartós áramszünet - gázhiány stb. stb. stb...)

  • megszakad a folyamatos fűtés, viszont a szerkezetünk már részben telítve van az 1-3% vagy több páradiffúziós kondenzátumból vagy még csak vízgőzzel, vajon mi történik a vízzel, a vízgőzzel, ha nincs belső folyamatos hőutánpótlás?
    Igen.
    Az lassan kihűl a fagypontra és az alá. Nincs az a szerkezet, ami ezt a jégkristályos "bulit" károsodás nélkül megússza...

  • Ezen egy 5-6 fokos belső temperálás sem sokat segít , hiszen akkor is alaposan megváltozik az épületszerkezeten belüli, eddig kialakult hőmérséklet lefutás.
    Ha tartós és hideg mínuszos hetek következnek, egy része minden bizonnyal csak-csak megfagy a szerkezetben, de inkább a külső vakolat környékén és a leromlott szigetelő képesség miatt a fagyzóna "húzódik" befelé, a vakolatunk elkezd táskásodni, hámlani és kifagy...

* többnyire ez az oka a magára hagyott épületeink rohamos lepusztulásának is!


  • nem érintettem a hőhidak hatását, az un. vonalas "hidegsarkok" problémáját, azokon a penész veszély kialakulását, un. izzadását, azok szükségszerű kiküszöbölését
  • nem volt téma a szerkezeteinkben komoly mennyiségben előforduló viszonylag nagytömegű tömör faszerkezetek vonalmenti hatásairól, azok mérsékléséről, pl. SBI I-joist gerendák alkalmazásával ˇˇ << < (jól látható a kis ábrán, hogy a hőáram felül mennyire kiszélesedik, mintha ott nem is szigetelés lenne, hanem még mindig tömör fa, ez még szélesebb (laposabb) elkeserítőbb, ha nem lenne a szaru vagy faszelemen, fagerenda alatt egy keresztben "begurított" szigetelő sáv, de ugyan ilyen hatása van egy betonszerkezetnek a fa helyett ( az acélról ne is beszéljünk) , "csak az, azok már totál kár")...
    *lásd: ˘˘ a jelen tömörfás építés/ a jövő építési modozatok
  • nem tértem ki az ajtók, ablakkávák igen jelentős hőhídas hatására sem, ami nem csak egy hőhíd, hanem a környezetében lerontja a falak, födémek, tetősíkok un. hőegyensúlyát, ennek a problémának a minimalizálására nem tettem javaslatot
  • nem tettem említést a helyesen megválasztott energiatakarékos ablakozási/benapozási arányokról sem
  • arra sem tértem még ki, ami ugyan biztos fontos lenne, de most, a terjedelme miatt nem is jutott eszembe (HI, HI)...


Újra és újra kényszerűen ismétlem : a páravándorlásos fizikai hatást már nem lehet elkerülni a mai szigetelési/rendeleti megfeleltetéssel sem, nemhogy a továbbiakban szükséges vagy előírásra kerülő értékeket.

Tele van az Internet panaszokkal, hogy "mit tegyek: penészes, vizes a lakásom, asztmás a család". Ezeknek az oka mind az, amiről fentebb értekeztem.

Bízom benne, hogy a légtömör párazáró szigetelés alapvető és kikerülhetetlen szükségességét, helyét, fontosságát kellően körüljártuk...
-
  Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy
- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 


2. mellék
 
Téma   14 . - a "Sziámi IKREK" 2. mellék
( ˇˇ W/mK anyag jellemző és a cm szoros kapcsolata)
kicsit más: a SZIÁMI IKREK

- egy gondolat, ami nem kizárólag a páravándorláshoz tartózik
, csak érintőlegesen.
Szinte mindenhol azt olvasom, hogy:
  • - "ennyi vagy annyi vastag hőszigetelést terveztek be nekem"
  • - "én inkább 5cm-rel vastagabbat ajánlanék"
  • - "én meg inkább 27cm-t"
  • - "az kevés lesz, tegyen 30cm-t", stb...

  • (néhány hete felhívott egy úr, hosszasan kérdezgetett a fenti-alanti problémákról, egyszer csak közölte, hogy beszélt egy jeles egyetemünk docensével, aki kijelentette, hogy 27 cm vtg. alatt nincs passzívház minőség.)
    • rögtön visszakérdeztem, milyen lambda értékkel nincs?
    • azt a PHD nem mondta, csak ismételte a 27cm limitet
    • kérdezem én, ha a hőszigetelő-anyagom csak 20cm vtg., nem 27cm, de egy PIR 0,25 W/mK lambdás, aminek viszont,
      csak a hőszigetelő-anyagra számított U értéke is már 0,123 W/m2K
      igaz lehet/lesz a PHD kijelentése?
      (a 27cm PIR 0,25 W/mK U értéke 0,091W/m2K. Közel sem biztos, hogy gazdaságosság/megtérülés oldaláról nézve, feltétlen kell ez az érték, ez a vastagság)
    • Hozzá rendelt lambda nélkül, sajnos, csak egy "vagdalkozás" az ilyen kijelentés

 

>
cm!
+ < ˇˇ _ lambda < ezek 'SZIÁMI IKREK' Önmagában a vastagság ma már szinte semmit nem jelent vagy alig valamit, ha lemarad mellőle
a kizárólag arra az egyetlen és kívánatos szigetelőanyagra jellemző, a gyártóművi bemérésű ˇˇ lambda hővezetési tényező értéke [W/mK]. Ez a két jellemző, a > cm és a ˇˇ lambda < olyan, mint a "sziámi IKREK", egyik a másik nélkül nem élhet...

Esetenként még hozzáteszik, hogy austrotherm, nikecell, ursa stb. Ez sem sokat mond, mert minden szig. anyag gyártó gyárt ilyen-olyan lambda értékű anyagot (ˇˇ W/mK) . A két szélső kereskedelmi forgalomba lévő ˇˇ _ lambda érték lehet egymáshoz mérten akár duplája (vagy több) is és az azonnal magával hozza, hogy a vastagság is duplára kell, hogy emelkedjen.

 

 

Nézzük meg ezt 2 egyszerű példán keresztül az U érték kalkulátorral :
Állítás, javaslat: "inkább a 8cm helyett 12cm-t tennék" (de nincs hozzárendelve lambda anyagjellemző( ˇˇ W/mK) :

  • pl.1) ha marad a 8 cm, de kiváló a ma már tömegben gyártott ( ˇˇ W/mK) lambda érték a választás [pl. 0,029W/mK ( ˇˇ )]

valami1 hőszigetelő
[8cm és a lambda ( ˇˇ )_0,029-es] ><<<

...akkor valami1, az u_érték kalkulátor szerint: U érték 8cm vastagsággal 0,346 [W/m2K] hőátbocsátási értéket produkál


 

  • pl.2) ha nem marad a javasolt 8cm, mondjuk, még ráadásul + 50%-kal meg is növeljük, így másfélszeres lesz, de nem lett hozzá rendelve a ˇˇ lambda hővezetési tényező értéke, a beszerzés meg ˇˇ lambda 0,051W/mK-t vásárol, bízva abban, hogy az biztos megfelelő mert vastagabbat épít be:

a valami2 hőszigetelő
[12cm és a lambda csak ( ˇˇ )_0,051-es ] ><<<

...akkor a valami2, az U érték kalkulátor szerint: pedig 50%-kal még meg is megnöveltem > az U_érték_12cm csak 0,403 [W/m2K] lesz

az még mindig 14%-kal rosszabb érték a "valami1"-nél(!)... pedig 50%-al meg is "toldottuk" a vastagságát...
Ha csak a 8cm-re ügyelünk a tervezetthez mérten és nem figyeljük/rendeljük hozzá a ( ˇˇ W/mK) lambdát, akkor akár 50-150%-kal is megnőhet a fűtés számlánk és majd csak 'ájuldozunk'...

 

... a 3-as vonulat lényege:

 

a két szám
>
cm!
+ < ˇˇ _ lambda    
a lambda hővezetési tényező ( ˇˇ [w/mK) és a hőszigetelőanyag vastagsága, a cm
a fenti hasonlítgatás alapján olyan, mint a sziámi IKREK. Egyik a másik nélkül nem létezik, szorosan összetartozik, ezt érdemes kiemelni/megjegyezni egy életre(!)
Egy harmadik követelmény is idesorolható,
bár körülményesebb a "szám" vagy inkább a pozíciója, azaz, hogy hol a helye a páraszigetelő rétegnek.
Ezeknek csak együtt kezelve van értelmük.



Ettől lesz jó vagy alig hatékony a hőszigetelés U értéke [W/m2K] és a házam tartós vagyoni értéke is...

 

.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!


  Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy
- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!

az egyfajta gondolatokat lejegyezte: [Szabady F. J. építő szak-mérn, épületgépész mérn. statika/energetika/épületfizikus] 0630 275 2235 Skype fransis69:

> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

 

3. mellék
 
Téma   15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
...gombhoz a kabátot(?) :
ˇˇ sajnos,
általánosan kialakult a "Sziámi IKREK" alcím bevezetőben emlegetett hazai gyakorlat, hogy a gombhoz választjuk a kabátot
...
- Általánosságban tapasztalom, tisztelet a kivételnek, legyen az tervező, beruházó, kivitelező, házilagos önerős barkácshajlamú "szakember ", hogy mélyebb átgondolást mellőzve elhatározza ilyen vagy olyan vastag szigetelőréteget "építek be", néhány esetben még a Lambda minőségjelzőt is mellőzve (? > >> ˇˇ _W/mK) )...

Úgy gondolom, inkább ez lenne a célra vezető/tervezhető gazdaságos vonulat ˇˇ
* (ezt követem én is évtizedek óta, a szerk. )
  • meghatározom, hogy a fűtés/nyári átmelegedés miatt, milyen U értéket szánok annak a vizsgált épületszerkezet résznek, továbbá együtt az egész építménynek, [ablakostól-, ajtóstól-, "tokkal - vonóval", ami feladatként felmerült].
    Ez lesz az alap, ezt kell teljesítenie az alábbiaknak
    >
    U hőátadás (tervezett)
     

  • megnézem az U érték kalkulátor-ral [W/m2K], hogy a hőszigetelés nélkül a statikai szerkezeti részek (tömör vagy szendvics falak, födémek, tetőtér beépítések rétegei stb.) mit "tudnak"
  • megszámolom az U érték kalkulátor-ral [W/m2K], addig-addig modellezgetem, még meg nem kapom, hogy milyen, a szigetelésre nézve U értéket kell biztosítanom ahhoz, hogy az első pont teljesüljön > [W/m2K]
  • ismernem kell, hogy fizikailag van-e helyem, van e korlátja a hőszigetelésem vastagságának (előfordulhat az az extrémeset is, hogy csak vékony réteg építhető be)
  1. ha nincs fizikai méret probléma (pl. nem lesz a tetőtér, a padlás sohasem beépítve)
    • előtérbe helyezem a gazdaságosságot, keresek a kereskedelmi forgalomba egy olyan Lambda értékű hőszigetelőanyagot, ami az adott célnak megfelel és egyben a legolcsóbb is
    • addig számítgatok az U érték kalkulátor-ral, még a kívánt vastagságot, az első pontban kitűzött célom elérem > [W/m2K]

  2. ha csak viszonylag "vékony" lehet a hőszigetelés:
    • a gazdaságosság (olcsóság) kicsit hátérbe szorul, de nem teljesen. Ismét a kereskedelmi kínálatot "böngészem" és a rendelkezésre álló rétegvastagságnak megfelelően keresek egy olyan ( ˇˇ W/mK) > Lambda_értékű hőszigetelő anyagot, ami abban a vastagságban biztonsággal teljesíti az első pont célkitűzését

  3. ellenőrzöm, hogy az így számított, kalkulált és már a hőszigetelést is feltételező szerkezetben hova tehetem a párazáró szigetelést (< lásd: a párazáró helye alcímet )
    1. ha nincs probléma, az ellenőrzések alapján lehet a párazáró a statikai szerkezet külső oldalán, közvetlen a hőszigetelő réteg alatt. A modellezés, tervezés befejeződött, kezdődhet a kivitel
    2. ha közel vagyok a kívánt megoldáshoz, de kritikus lehet egy tartós "hideg" tél esetén az előző hely, vagy keresek egy még jobb Lambda értékű szigetelőanyagot ( ˇˇ W/mK) , vagy, ha van helyem, növelem a szig. anyag rétegvastagságát (esetleg mindkettővel számolok)
    3. amennyiben az előzőek nem jöhetnek számításba, mert túl jó U értékű a statikai szerkezetem (falak-, födémek-, tetők, lábazatok stb.) , sajnos csak és csakis az épület belső síkján helyezhetem el az összefüggő és résmentes párazáró szigetelő rétegeket
* Egy határozott cél, egy számszerűsíthető U érték az épületeinkre [W/m2K], az ezek alapján végrehajtott hőszigetelés az ingatlan piacon már most is számottevő, de hamarosan komoly vagyoni értéket fog képviselni.
A hőszigetelés ma a leggyorsabban megtérülő befektetés.
A >hőszigetelőanyag minőségével (értsd alatta a Lambda értékkel ( ˇˇ W/mK) ), valamint a vastagságával, a centiméterekkel nem szabad takarékoskodni. A hőszigetelés folyamatában maga a választott hőszigetelőanyag anyag költsége mindössze 22-30% csak, a többi járulékos költség szinte annyi vagy állandó költségtényező, és mindegy, hogy csak fele vastag, vagy kétszeres vastagság a hőszigetelő rétegem.
Lehet ez is egy "ütős" szempont...ˇˇ

 

 

 

 

 

 

 
.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!

  Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy
- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!

> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk


4. mellék
 
Téma   16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

> Még egyszer a Lambdáról, a hővezetési tényezőről ( ˇˇ > W/mK)
kizárólag ez minősíti a hőszigetelőnket, ez anyagjellemző, a gyártómű méri be/minősítteti és szavatol érte...

 

Téma   17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
 
* Lambda fogalma, "az meg mi fán terem"?
(ˇˇ hővezetési tényező)
>... eddig is, ez után is két fogalommal ismerkedünk/ismerkedtünk meg. A lambda egyetlen anyagra jellemző hővezetési tényező ( ˇˇ < jele). Egy hasonlattal élve olyasmi, mint a 'fajsúly', az is más és más anyagonként.
- A gyártó által megadott értéke 1m vastag anyagra vonatkozik és a két oldalán mért 1fok különbség melletti hővezetését
(hőveszteségét) jelenti Wattokban, (ami nem gyártott, pl. a sóder, a föld, az agyag és egyéb természetes anyagok, az meg táblázatokban elérhető/kiolvasható). Egysége az előzőek alapján > | 1Watt/1m*1K |, azaz nemzetközi egységben [W/mK] < ez az anyagvastagságra vonatkozik

NEM keverendő a következővel. A lambda anyagvastagságra vonatkozik, így [m] szerepel az egységében.
* A másik, az U érték hőátbocsátás már a felületre, m2-re utal.

 
** U hőátbocsátási tényező fogalma , "ez meg a másik, ez egy másik fán t... "!
>... ezt mindig számítanunk kell. A szerkezetünk egy vagy több rétegből áll, még egy egyszerű fal is általában, hiszen minimum vakolat vagy gipszkarton fedi a két oldalát és azok csak nem egyforma hővezetési tulajdonságúak, ugye más-más anyagok, hanem a rétegek vastagsága is más és más. Ezt több féle lambda hővezetési tényezőkből és azok vastagságából számoljuk, amelyre itt is elérhető az U érték kalkulátor-unk.
Egysége az előzőek alapján > | 1Watt/1m2 * 1K |, azaz nemzetközi egységben [W/m2K] < ez m2-re, a hőleadó felületre vonatkozik

NEM keverendő a (ˇˇ)_Labdával
. Ez az U hőátbocsátásra, az egy vagy több féle lambda hővezetés értékű anyagokból összeállított szerkezetünk felületére ( m2), négyzetméterére vonatkozik, így [m2] szerepel az egységében.
Ez is 1 fok külső-belső hőfok különbségre 'szól'.

* Pl. számítottunk az U érték kalkulátor-ral egy     0,20 W/m2K     U értéket, a szobánk hőmérséklete +25°C, a kinti levegő meg átlagosan -15°C, akkor a hőveszteségünk, energiaigényünk, a fizetni valónk 0,20W/ m2K * (25+15)K > 0,20° * 40° = 8W/ m2 lesz.
- Amennyiben a falak + padló + tetőtér tetőszerkezet külső hűlő felülete, mondjuk, összesen 300 m2,
az össz energia Ft-ok óránként 8W/ m2 * 300 m2 = 2.400Wattó vagy 2,4kWattó * energia Forintok lesz.

- Ha azt, az egész hónapra nézzük és annak átlaghőmérséklete tartósan -15°C volt, mivel egy hónap átlagosan 720 óra, az akkor 720-szor több Ft, ez lesz havonta...

 

Note:
* néhány hete felhívott egy úr. Hhosszasan kérdezgetett a fenti-alanti problémákról, egyszer csak közölte, hogy beszélt egy jeles egyetemünk docensével, aki kijelentette, hogy 27 cm vtg. alatt nincs passzívház minőség.
Nézük meg, tényleg így van?

  • rögtön visszakérdeztem, milyen lambda értékkel nincs?
  • azt a PHD nem mondta, csak ismételte a 27cm limitet
  • kérdezem én, ha a hőszigetelő-anyagom csak 20cm vtg., nem 27cm, de egy PIR 0,25 W/mK lambdás, aminek viszont,
    csak a hőszigetelő-anyagra számított U értéke is már 0,123 W/m2K
    igaz lehet/lesz a PHD kijelentése?
    (a 27cm PIR 0,25 W/mK U értéke 0,091W/m2K, ezt még tovább csökkenti az épületszerkezet egyéb rétege is. Közel sem biztos, hogy gazdaságosság/megtérülés oldaláról nézve, feltétlen kell ez az érték, ez a vastagság)
  • Tanulsága, hogy hozzá rendelt lambda nélkül, sajnos, csak egy "dilettáns vagdalkozás" az ilyen kijelentés


 

> ...gyakran tapasztalom, még a műszaki kollégák körében is, hogy kicsit felületesen kezeljük ezt lambdát, az anyagjellemzőt és csak "dobállózunk" a számokkal.

Igen.

Igen, mivel ezredes pontosságig adják meg a gyártók, megtévesztő a kicsinek tűnő mérőszám > pl. ( ˇˇ > 0,025 W/mK). Feledésbe merül mindig valahogy a lényeg, hogy ez 1méter vastag hőszigetelőanyag Lambdája. 1méter vastagon nem szigetelünk, sohasem térülne meg.

      • tegyünk egy szemléletes "pici" próbát , állítsuk szembe ezt a két aprónak tűnő értéket > ( ˇˇ1 > 0,044 W/mK)-et és ( ˇˇ2 > 0,040 W/mK). Látszólag a különbség mindössze 4 ezred, ugye "bagatell"?...

      • most, vetítsük ugyanezt csak egyetlen centiméterre ( hőszig1_1cm > 4,4 W/mK) és (hőszig2_1cm > 4,0 W/mK). Ránézésből is látszik, hogy az első 10%-kal gyengébb minőség, azaz nagyobb a Lambda hővezetése, nagyobb mérőszáma.



      Sajnos
      a gyakorlatban a Lambda érték "laza" kezelése ettől jóval durvább!
      ...

      Egész sűrűn előfordul, hogy a betervezett 12cm vastag és ( ˇˇ1 > 0,032 W/mK) helyett, << >   < jól szigetel
      mert egy másik olcsóbbnak tűnik vagy pillanatnyilag nincs is a kereskedőnél olyan,
      ugyan 12cm vastagot vásárolnak és építenek be, de az csak ( ˇˇ2 > 0,040 W/mK)-t . << >   < kevésbé szigetel


 

Nézzük mi a baj ezzel?

      • 12cm vastag ( ˇˇ1 > 0,032 W/mK) > hőátbocsátási tényezője a kalkulátor szerint > U érték 0,255 [W/m2K]

      • 12cm vastag ( ˇˇ2 > 0,040 W/mK) > hőátbocsátási tényezője a kalkulátor szerint meg > U érték 0,315 [W/m2K]. A hőszigetelés valóságos hatékonysága közel 24%-kal torzult/lecsökkent
        (1/4-del, azaz ennyivel többen fizetünk minden időpillanatban)
Ugye, így más a "leányzó fekvése"?
Ezek, látszólag aprócska számok. Ha nem értelmezzük/használjuk helyesen, súlyos 10.000-ek folynak el évente...
Még az is lehet, hogy ugyanannyiért vásároltuk vagy nem sokkal került kevesebbe, mint a betervezett, de mégis egy életen át 24%-kal, egy-negyeddel több fűtésforintunk "megy ki" az utcára...

Érdemes foglalkozni vele? Na-Ná, hogy kell!...

 

  Lehet, hogy 'eretneknek' tűnik, csak ismételni tudom, hogy
- a szellőztetés [akár kézi, akár gépi] nem oldja fel a szerkezet védelmét biztosító párazárás szükségességét.
- a szellőztető csak az élettanilag szükséges, a közérzetünknek oly fontos légállapotot, a relatív páratartalmat csökkenti, állítja vissza.
    * a szellőzést követően a belső berendezésekből, a bútorokból, a felületek 1-2 cm rétegéből visszapárologva újra beáll a kívánatos páratartalom, néhány perc, és ismét változatlanul folytatódik a páravándorlás az épületszerkezetben a külső szabad tér felé! (Ha mélyebben átgondoljuk, gyakorlatilag még csak nem is lassítja le a folyamatot)
   Ezzel tisztában kell lennünk, ezt el kell fogadnunk!
.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk

 

 
Téma 18.
- témát kiegészítő további linkek
 

Kicsit magunkról:
Öko Bautechcnik "Eco Green Energy System" építőrendszer és Titan Dominó házak

- a falak-, a födémek-, a födém-pallók-, a tetőfődémek jővőképéhez, kiválasztásához, a rendszerünk már 2009-től -mit sem tudva a későbbi hatósági előírás szigorúbb U érték számáról- a 2019-es előírásokat is a "Bautech Green Energy System" azóta már "helyből" tudja...

  • az innovációnk igen erőteljes, az épületfizikai elkötelezettségünk úgyszintén. Ez arra késztetett bennünket már 2008-ban, hogy lépjünk.
  • a név kötelez most is, a jövőben is, >>> | Öko Bautechnik > Tervezett, gazdaságos építéstechnika |
   az elejét itt találod ˇˇ
   ˇˇ 1. oldal/ előző rész
bevezet a páravédekezés fontosságába/a Mollier-görbe egyszeű alapjaiba
< megnézem
 
További ajánlott oldalak ˇˇ
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
       
Falak - födémek - födémpallók - tetőfödémek "hőhídszegény" energiatakarékos vékonybordás tartói
(Bautech fejlesztés, Eco Green Energy System)
 
TJI magas gerincű hőhíd "mentes" fal és tető tetőszerkezete energeteikai háttere (Öko Bautech ajánlás)
 
akkor miböl építsek ma és holnap?
+ 'Új hatósági előírások 2019-ig több lépcsőben'
 
ablak - ajtó U érték, megoldások
2013- 19-től minden mai szempontok szerint hőszigetelt házra igaz ..

ˇˇ...TETSZIK?, cserébe, kérlek LÁJKOLD az oldalt fent, a Facebook-on is külön...

 

Szempontok, amit feltétlen érdemes mérlegre tenni:
  1. az ingatlanpiacon az, amit esetleg jövöre építek a 2012-es 2015-ös előírással, a felét se éri majd 2019-ben és után...
  2. ha az első tétel "hidegen" hagy, attól még az egyre dráguló energia árat fogom fizetni én is egy életen át, az unokám is addig, amig az a ma épített épület össze nem "dől"...

          Ma, ha építkezünk, korszerűsítünk, pont a szigetelés az, ami "villámgyorsan" megtérül!

  ˇˇ Gondoljunk vissza csak 10-12 évet, azóta duplázódott a villany-, a gáz-, vagy egyéb energia ára.
Pl. az egyszerű tűzifa (akác) mázsája 600 Ft/q volt, most 2600-3200 vagy több... A villany huszon forint volt, most 50... Ft/kWó-ja. És így tovább a többi energiahordozó...
A következő 10 év ezt is duplázni fogja és ez a folyamat nem áll le, fogy a világ készlete, egyre drágábban lehet előállítani is.
Ez TREND. Sajnos...
 
.
ˇˇ- a téma...
 
 
 
1. - miért indokolt a páratömörség?
hol a határa?
2. - a légtömörség nem azonos
a párazárás fogalmával
, mert...
3. - a régi építés, a múlt házai
(amiből több millió van még hazánkban)
4. - Egy-két élettani jelenség
közelebbről

a szellőztetés lényege, stb.
5. - na ne, ez "kínai"...
(Mollier görbék)

- mi hajtja a hőt kifelé?...

na és mi a párát?...

 

 
 
 
6. - a "mise",
a jelen és jövő háza!
vajon mi történik?
7. - az ember közérzeti kérdései kicsit bővebben (hőleadás, páratartalom szükséglet stb.)
8. - [a HELY]
"a józan parasztész, 3 lépés gyalog " > avagy, hol a helye a párazárónak

(1. mellék)
 
- itt álljunk meg egy szóra, mi minden változott meg...
- azt is mondják, a nedves réteg kiszárad , (ez igaz is, de mikor)?
-
10. - "építőiparos recept"
és buktatói
-
11. - egy apró 'Story'. (és tanulságai)

 

 
 
 
12. - sajnos,
még a "szakma" sem...
13. - nem beszéltem arról sem,
hogy...

néhány dolog kimaradt
14 . - a "Sziámi IKREK"
2. mellék
( ˇˇ a lambda anyag jellemző [ W/mK] és a cm szoros kapcsolata)

 

 
 
 
15. - ...gombhoz a kabátot
3. mellék (ˇˇ W/mK)...
16. - anyagok Lambda tényezőjéről kicsit másképp
4. mellék
(ˇˇ W/mK)...

 

 
 
 
17. - a ˇˇ_Lambda hővezetés és U hőátadás
"laza" értelme/fogalma
18. - témát kiegészítő további linkek

 

 
20. - a 'Témák' együtt, egy oldalon!


> minden moduláris építőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páradiffúziós károk
 

Kritizáld nyugodtan... >
>
Szólj hozzá, fontos. Számít a véleményed, jobbítja a páralecsapódás megközelítését ...
Speak to him, is important. Your opinion, your calculator help improve the value of u-t ...
> < -hozzászólás? >

 
 
>
> >Új energetikai rendelet, a 2012-13-tól lényegesen szigorúbb hatósági előírás a láthatáron a 2013 - 2015 - 2019 évek ritmusában
  • Az új hatályba lépő szigorúbb energetikai előírásokat, a végsőt, a 2019-est is, a Titan Dominó ház már 2008-tól túl is teljesíti, ami U érték_falak > 0,22 W/m2*K < lesz(!)...
  • (ami eddig volt (0,45), annak a fele sem lesz megfelelő 2019 után. Az UNIÓ-s 2020-as direktíva az U érték_falak > 0,15 W/m2*K-t < célozta meg a tagországoknak(!)...
A Társaság 'Eco Green Energy System' TJI vékony gerinces szerkezete/megoldása teljesen új innováció és energetikai rendszer < a világon-, EURÓPÁBAN és ebben a szegmensben.
 
.
  Vélemény : ajánlat kérés , üzenet-, egyéb...
Szekció:   Öko Bautechnik Kft.
Név:  * (a megszólítás)
E-mail:  * (létező email)
Újdonságokról
Hírlevél ?
Köszönöm. Nem.
Igen, kérem...
[ üzenet, javaslat, kritika, egyéb>...]
-
.
  • a Titán Dominó építő rendszer és minden házak un. U érték <<< energetikai jellemzője, a hőszigetelése alapesetben 0,14 - 0,18 [W/m2K], közel a passzívházhoz ill, passzívház követelmény szintű...

    kívánságra, lényegesen a passzívház követelmény (0,15 W/m2K) alá esik > (0,115 Wm2K)...]
>
 
 
... mondj kritikát.
Jót is, ha van, a rosszat meg különösen, kijavítjuk!

- mennyire értehető?
- mit hiányolsz?
- mire nem kaptál választ?
Sokat segítesz vele. Számít a véleményed
*Köszönöm, hogy időt szánsz rá(!).
 

> minden moduláris épőelem így a DOMINÓ Házak szigetelése is Passzívház követelmény vagy jobb(!)..
Mollier diagram fel -domino ház- fel páraffúzós károk

 

 

 

 

 

... az utólag is bővíthető extra hőszigetelésű Dominó mobilház család,
és a könnyűszerkezetű hang-, hőszigetelt építőelemek iránti Érdeklődését ezúton is köszönjük !

 

 

 

 

 


                  Társaságunk könnyűszerkezetes építéstechnika gyakorlata          >>>  (szerkezetek, , . , , , épületgépészet, épületfizika) >>>               ill. tevékenysége                     (öko bautechnik = > tervezett, gazdaságos építéstechnika)         nem kizárólag a moduláris mobilház,               a dominó házak sorozatára                  korlátozódik                  (bár ez a legnagyobb kihívás egy könnyűszerkezetes épület, épület tömegeket gyártó, vagy forgalmazó számára hiszen önálóan kell, hogy funkcionáljanak),                    a  másik főtevékenysége mégis a telepített   ácsüzemi építő anyag és épületelem gyártása,                    a családi ház,                   és                 minden más ház, épület vagy építmény                      valamint                   5,50 m belmagasság / 'hajó'  vagy szekció vonatkozásában            20m fesztávig   a   csarnok épületek-, csarnokszerkezetek nagypontosságú üzemi előgyártása                        és                    helyszíni felállítása,                    szerelése... (ügyvezetés)

 

 

Minden jog fenntartva.
©Titan dominó házak, extra dominó moduláris Családi mobilházakTM.

Code100
fel -domino ház- fel

| © Öko Bautechnik Könnyűszerkezetű Épület és Mobilház Gyártó KftTM |
E-mail:
| gyorshazak@extramobilhazak.hu |
Tel: | 3630 275 2235 | sby. f. j.
Skype hívó | fransis69 | (ingyenes net. telefon)
Web: | www.gyorshazak.extramobilhazak.hu |
| www.extramobilhazak.hu |
| www.imobile.extramobilhazak.hu |
www. .extra mobilhazak.hu
Magyar cég név, cég logo -Öko Bautechnik Kft. Europa HU  Regio Pest. 2230. Gyömrö
Oldal fogalmai:  

Mollier diagram, teljes. A levegő nedvességtartalma a hőmérséklet és realtív vagy látszólagos telítettség függvényében, energia tartalom és sok más jellemmzők, online u érték kalkulátor, u érték számítás teteszőleges rétegre, környezetre, szerkezetre
páradiffúzió, páradiffúziós problémák magyar, páralecsapódás, penészedés, hőszigetelés, Mollier diagram, teljes, levegő nedvességtartalma, energia tartalom, u-érték számítás, u érték számító, U érték számító, U érték kalkulátos, u hőátbocsátási érték kalkulátor, u value, u-value, U value, U-value, U Value, U-Value, R value, R-value, R Value, R-Value, R-Value calculator, r value calculator, U values, U VALUES, u value calculator, u-value calculator, U value calculator, U Value calculator, U-Value calculator, u-value calculator, U Value calculator for wall, u wert, U Wert Rechner,u wert rechner, u-wert, u-wert rechner, U-Wert Rechner, u wert berechnung, u-wert berechnung, U-Wert berechnung, U Wert berechnung, U-Wert.net, U-Wert-berechnung.net, u-wert-berechnung.net, k-wert-berechnung.net, k wert berechnung.net, k-wert berechnung, K-wert berechnung, K-wert, k wert,
8 vagy kötetlen réteg számra, különbözö helyzetre, határoló külsö közegre, u érték számítás, U érték számítás, u érték számítása, U érték számítása, u-érték számítása, U-érték számítása, munka és energia-egységek átszámítási tényezői, energia-egységek, energia átszámítás, BTU therm value, btu value, british Btu teherm value, Btu value, u btu therm calculator