Hőszigetelés jóságfoka, kivonatosan:
*** talán érdemes kicsit átgondolni, kicsit 'átrágni' magunkat... ezektől függ a fűtés számlánk és nyáron meg ebbe a melegbe 'halunk' bele...
Nem egyszerű, tapasztalom...

Hőszigetelésben nagyjából két alapvető szám járatos.
1.)   hőátbocsátási néhol hőátszármaztatási szám a kis k vagy u betűvel jelölt, ezt számítjuk
2.)   az  egyes rétegek hővezetési ellenállása, ezt nem számítjuk, ez anyag jellemző és a címkéken lambda.

Egy-egy számnál, ami lényeges, az-az egymáshoz viszonyitott arányai:

1. k vagy u (hőátadási...) , ez ugye az adott szerkezetre, falra, födémre épületre, ablakra stb., ahol a hőveszteségi szám a wattokban kifejezett 1 m2 felületen, 1 fok hőmérséklet különbség mellett 'kopik' el...
2. lambda (hővezetési...) ez egyetlen anyagra, itt a höszigetelő rétegek egy-egy anyagára szól, ahol a hővezetés (hőenergia) 1 m vastag anyagon "vezetődik át"
   

Az első szám aránya egy másikhoz (pl. egyik épületé a másik épületéhez) akkor fontos amikor egy kész fal, födém vagy ház hőveszteségi számát hasonlítgatjuk, melyik a jobb, a kisebb.

Két példa: veszünk egy ablakot, a gyártó azt írja az u=1 W/m2 fokonként, a másik azt u=1,6 W/m2 fokonként. Ez a másik éppen 60 %-kal több veszteséget produkál az elsőhöz mérten.
                      veszünk egy házat, az eladó azt garantálja pl. a falakra, > írásban persze a mert a szó elszál, az írás meg meg... az u=0,4 W/m2 fokonként, a másik azt u= 0,45 W/m2 fokonként. Ez a másik 0,45/,40 > 12,5 %-kal több veszteséget produkál majd az elsőhöz mérten. Ez ugyan igy alakul a födémekre is, ajtókra is ablakokra stb...

a másik szám, azt nem kell számítanunk, az anyag jellemző, minden anyagra más és más:
Lambda (hővezetési...) : ez akkor fontos, mikor szigetelő anyagot választunk vagy rákérdezünk mi is van alkalmazva.

pl. habok, üveggyapot, salakgyapot stb. > a legjobb úgy 0,03 és lehet akár 0,067 a leggyengébb. A kettő között ugye 223 % a különbség. Ezek kicsi számok, mert 1méter vastag anyagra vonatkoznak. Rögtön megértjük, ha ez csak néhány centiméter.
Tehát egy mobilház tartalmazhat 0,041-0,042 jó minőségű anyagot is, de tartalmazhat 0,053-,059 másikat, a szigetelési különbség azonos vastagság melett 50% is lehet.

Összefoglalva, nem elegendő tudnunk, hogy milyen vastag a szigetelés, lényeges az is, hogy mekkora a (hővezetési...) -je. Adott esetben egy 10cm valójában csak esetleg 5-nek felel meg, ha összehasonlitjuk egy másikkal és fűtés számlánk is duplázódhat!

pl.
ha, tél van, és mondjuk minusz 10 fok kint, bent + 20-at szeretnénk, akkor, az-az ami a költséges fűtésünket zavarja kifelé >>> összesen 10+20=
= 30 fok különbség a kényszerítés.

k (hőátbocsátási ...)    tételezzük fel, hogy átlagosan        >      0,3 W/m2 * fok     <    akkor 0,3*30 >>> 9 Watt lesz a falaink-, födémünk 1 négyzetméterén a hőveszteségünk óránként .
És sajnos a "hőnyereség" nyáron ugyan ez befelé, csak 2... 3-szor több(!)...

Egy kis számítás,
de persze akinek terhes, csak a számok nagyságrendjét és hasonlóságát kövesse, mert ezzel találkozik mindenhol és azért ez egy életen át befolyásolja a költségeit, egy életen át "megfizet" a lazaságáért...

Pédául,

ha a :

1. Falak : 108 m2
   egy 8*10 méteres belméretű valami, ami pl. 2,60 magas (ehhez hozzá kell adnunk a padló és födém vastagságát, most legyen ez együtt 40cm...) , a hülő-lehülő felületünk a falak vonatkozásában (2*8m+2*10m) * szer (2,60m+0,40m) >>> 36m*3,00m >>> falak > 108 m2.
   
   és a:
   
2. a Födémek: 160 m2
   2*(8m*10m) > 160m2 > a kettő együtt a födémek vonatkozásában 160 m2
   
   akkor :
   
3. az össz fűtésszámlánk generálója,
   össz falak+födémek = 268 m2 szorozva az előbb feltételezett kis k(hőátbocsátási tényező) > 0,30 -cal és továbbá a hőmérséklet kül és bel különbségével 30 fokkal >>>
   
   összesen tehát 268 m2 * 0,3 W/m2*fok * 30 fok      =     2,412    - kWatt -    lesz óránként, mint hőveszteség és a fizetni valónk is a leghidegebb napokon.
   
   
4. Egy hónap durván 720 óra, kerekitve 1740 kWó a fogyás...
   A gyakorlatban ez nem igen fordul elő, hiszen a januári átlag hőmérséklet +2 és - 2...3 fok között szokott alakulni, azaz nem 30-35 fok a szorzó (külső+belső hőmérsékletek szám összege) szerencsére, hanem így csak 20 körüli, a többi hónap kefvezőbb, még ennyi sem...)...
   Ezzel a ténnyel korrigálva a szorzó mintegy harmadával és így a hőveszteség, a kWó fogyasztásunk is harmadával kevesebb egy januári átlag hónapban!

Mi szinte biztos nem ilyenben lakunk,
ez egy nagyon jónak mondható érték, inkább az életünkben ennek 2 ... 4szerese szokott lenni.
Ezért is fontosak a fentiek!

A másik számról (hővezetési...) : 1m vastag szigetelő anyagra vonatkozik. (Az előző 1m2-re)

Szigetelő anyagoknál a (lambda) (hővezetési...) adják meg a gyártók mert még nem ismert, hogy milyen vastagon fogjuk beépíteni.
Ez 1m vastag szigetelő anyagra vonatkozik.

Ha, pl.
0,10m azaz 10 cm lesz a beépités, akkor a (hővezetési...) hővezetésből számítva a >>> k(hőátbocsátási tényező) =

k(hőátbocsátási tényező) = 1/ lamda(hővez. tényező) / 0,10 m <<<< lesz, azaz kiszámítva , ha egy salakgyapotra a gyártó azt írta, hogy > lamda(hővez. tényező) = 0,045 < és ugye ez egy egységnyi 1 m2-re és 1 méteres vastagságra vonatkozik, akkor >k(hőátbocsátási tényező) = 1 / 0,10 m / 0,045 =
k (hővez. tényező) = ____________1________________ d1 (hőszig. vastagság) + _d2 (vtg etc)_ 1(hővezetési...) 2(hővezetési...2 stb.) = ___1___ _0,10_ 0,045 W = 0,045 W 0,10 k (hővezetési tényező) = 0,45 W/m2 * fok

* Ezt az értéket javítja tovább még néhány fizikai dolog,
javítja továbbá
a szendvicsszerkezet rétegei részéről a fa (lambda(hővezetési...) =0,16...0,19 fája válogatja, ezért is nem igazán helyeselem a mai rönkházak 10-15cm-es vastagságát, az nem elegendő, mert azzal nem lehet energiatakarékost építeni, szigetelni kívül nem lehet, akkor mitől rönk, belül meg a 'fizika törvénye' miatt nem szabad)
az építőlemez (lambda(hővezetési...) =0,13 lemeze válogatja),
a légrések egy extém dolog + a
gipszkarton (lambda(hővezetési...) =0,16... 0,21 kartonja válogatja)...

A mi könnyűszerkezetes hő-, hang szigetelt gyártmányaink számai:
k vagy u (hőátbocsátási tényező) kisebb/egyenlő, mint > 0,21... 0,41 W/m2*K
... lásd > Könnyűszerkezetes Höszigetelt KÉSZ FALAK táblázati része

**** Összehasonlításul:
a 38cm-es téglafal >>> k (hőátbocsátási tényező) nagyobb / egyenlő, mint 1,10-1,16 W/m2*K 300-400%-kal rosszabb,
vagy
**** Összehasonlításul:
az 50 cm vertfal, falazott agyagtégla fal (vályog)>>> k (hőátbocsátási tényező) nagyobb / egyenlő, mint 0,80 W/m2*K 270-280 %-kal gyengébb...

A könnyűszerkezetek, a könnyűszerketes padló és mennyezeti födéme további rétegekkel kiegészítve közel kétszer jobb hőmérséklet tartási tulajdonsággal rendelkezik, mint amit a hagyományos építésű családi házak felé hatóságilag előírnak lásd > ökomodul építőrendszer (falak, födémek, padlófödémek táblázati részei).

Akár családi ház, akár mobilház a választás, ezzel is érdemes foglalkozni.

A könnyűszerkezetes hő-, és hang szigetelt közép elemes falaink 7-11-13-16 cm statikai vázzal készülnek, össz réteg vastagságuk 14-23 cm.
Szilárdsági szempontból a 7 cm is megfelő kisebb rendeltetésű épületekhez, a hőszig. miatt a min. 11 cm javasolt.
De rendelhetők természetesen 13... 16... centiméter statikai falvastagsággal is vagy a mégkedvezőbb további 5 cm hőszigetelés növeléssel.
A kb. + 7... 12 % költség már 2-3 év alatt a fűtési szokásoktól függően biztos megtérül, a többi év csupa "ajándék"...
( lejegyezte sby f j > építőmr. szakmérnök, vill. épületgépész-, épület fizikus)